A LÁTÁS, A KVANTUMFIZIKA ÉS AZ AGYKÉREG ÖSSZEFÜGGÉSEI

Előzmény: hogy gondolataimat közérthetőbben kifejezhessem, alkalmaztam saját készítésű képeket, de szükségesnek véltem a nagyok által készített képeket és leírásokat is alkalmazni, mindig közzétettem a kép és leírás készítőjének adatait, ezért köszönettel tartozom az alkotóknak!

A Fény cca 300000 km/ sec sebességgel halad, anyag és hullám tulajdonságú, a gravitációval bíró objektum maga felé hajlítja útján, az erős gravitáció erősebben vonzza és hajlítja útjában, de olyanról még nem tudok, hogy magához vonzaná, elnyelné. Szerintem a fénynek, mint anyagnak, is kell gravitációval rendelkeznie. De a legnagyobb rejtély, hogy a fény (mint a felfelé kilőtt ágyúgolyó), miért nem esik vissza a kibocsátó objektumra, és vajon meddig halad. 13 milliárd fényév távolságról tudok. Lehet, hogy a fény terjedése végtelen, esetleg egy oszlopként halad, a kibocsátótól az észlelőig, aki csak egy sugarat észlel.
De a fény, a jeteket kivéve gömbszerűen terjed, és útja során számtalan gravitációs objektum hajlítja maga felé a fényt, és ezzel energiát kell, hogy veszítsen, tehát nem haladhat végtelenül. Valamint ha a fényforrás megszűnik (a lámpát kikapcsolják) 10 milliárd fényévre az észlelőtől, akkor a fénysugár is megszűnik.  Lehet, hogy még egy ideig látjuk a fényt, amíg a vége hozzánk nem ér, ha hozzánk ért a ki kapcsolt lámpa fényének vége, akkor azt azért nem látjuk, mert nincs?

 A SZEMSUGÁR-AGYSUGÁR

Ha már a fényről és tulajdonságairól van szó, nem felejthetem a Világegyetem legérdekesebb megoldhatatlan rejtélyét, a KÉTRÉS KISÉRLETET. Abban arról van szó, hogy egy fényforrás vagy részecske sugarát két résen átbocsátom, akkor a szemben lévő vizsgáló lemezen sötét, világos szabályos csíkok jelennek meg, amelyek interferenciát mutatnak. Tehát  amit vizsgálunk, fényhullámot bocsát ki, egészen addig, amíg rá nem nézünk a két résre. Ekkor minden más lesz. A hullámok, az interferencia jelek megszűnnek, (összeomlik a hullámfüggvény), helyette egy pont jelenik meg a vizsgáló lemezen, tehát anyagot látunk, ami azt igazolja, hogy a tekintetünk megváltoztatta a vizsgálatot.
Ha elfordulunk, újból interferencia csíkokat mutat a műszer.
Minden vizsgálat, hatással van a vizsgált objektumra.
Ez a vizsgálat nem öncélú játék, nagyon is komoly, a kvantumfizika világában használt vizsgáló műszerről van szó, a szemsugarunkról, a fényről beszélek.
Több tanulmányomban ismertetem a két-rés kísérlet csodáját, amellyel meg lehet állapítani, hogy a vizsgálandó anyag hullám vagy anyag jellegű.
A fény, amit vizsgálunk, a műszeren áthaladva hullám vagy anyag jellegű, vagy mindkettő, és fotonokból áll.
Számomra mindig érdekes volt, hogyan lehet, hogy a vizsgáló szemsugara ilyen jelentős változást tud előidézni az atomi világban. Hihetetlennek tűnt, tehát érdekes is, és mindig egyformán működik.
A szemsugár még csodára is képes, amint írtam a Szemünk sugara c dolgozatomban.
https://astronomyknowhow.hu/hu/szemunk-sugara-a-newton---atom---kvantum-fizika

Kedves Olvasó, ha önt valaki, akár hátulról nézi, akkor egy idő múlva ezt megérzi, és visszanéz, találkozik a szemsugaruk, lehet, hogy csak egy pillanatra. De az a pillanat eldöntheti két ember sorsát, ez a csoda naponta sokszor megismétlődhet. A tekintet nagyon fontos lehet. 
Lépjünk tovább: sokáig azt hittük, úgy tanították, hogy a szemével lát az ember, és az agyának hátsó felén van a látás érzékelő központja, de ez egyáltalán nem így van.                       
Az életben az agyunkkal látunk a szem csak egy érzékelő. 
A szemsugár az, ami valami különleges hatással bír. Mi okozza a különleges hatást?

 Az emberi szemgolyó belsejének hátsó részén, nagy felületen érzékelő szemfenék van.  A szemfenék vizsgálatnál az orvosok az emberi agy, az érrendszer esetleges elváltozásait is látják, ez egy diagnosztikai lehetőség.  A szemfenék, amely rengeteg vezető idegszállal kötődik az emberi agy kérgéhez. Ez az agyi kéreg nemcsak befogadni képes információt, azokat egymás melletti részeken érzékeli, része van a szemből érkező fény impulzusok minősítésében. De kifele is működik, oda-vissza kapcsolatok léteznek, a szemfenék érzékelése és az agy által küldött kérdések között. Az emberi agyban 50-100 milliárd idegsejt létezik, de lehet, hogy több, és ebből az agykéreg számunkra a legfontosabb, mivel az emberi szem által küldött jelek, képek, színek, alakok az agykéreg széles területén értékelődnek az agy által, és így tudja megállapítani a benne lévő információkból, hogy mit látunk. Külön mezőn értékeli a színeket, a formát, az alakot, és még ennél több információt is, összegezve alakítja ki a látott képet, rengeteg képet, információt is tárol, amit a szemből, az agy által küldött kérdésre érkező válaszokkal kiegészít, így ismer meg valakit, vagy felismer, valamit, vagy valakit. Tehát nagyon kölcsönös, oda vissza fénysebességű kapcsolat van az agy és a szemfenék, valamint az agykéreg között. Ez a látás csodája. 

Felmerül az, hogy mivel oda-vissza történnek jeltovábbítások a szemfenék és az agykéreg között, így nemcsak passzív befogadó az agykéreg, de a szemsugarat használva tud jelentős változást okozni, pl. a két-rés kísérletben. Mivel a fény fotonokból és anyagból áll, így valószínű, hogy az agykéreg is tud fotonokat, anyagot, vagy más információt kibocsátani, és így a szemével tudja befolyásolni a környezetét. Ha a szemébe néz valakinek, sok minden történhet!- utalva a „Szemünk sugara” dolgozatomra, melyben utalok arra, hogy a látás csodája egyben kvantum jelenség is.

https://astronomyknowhow.hu/hu/szemunk-sugara-a-newton---atom---kvantum-fizika

Hogyan jött létre a kvantumfizika

Hogyan jöhetett volna létre a kvantumfizika, ha nem élt volna Einstein. A kvantum fizika által oldotta meg Einstein az atom rejtélyét, azaz az elektron rejtélyét, amelyről ma már tudjuk, hogy létezik hullám, anyag és foton, és tulajdonságokkal bír, valamint szemcsézett szerkezetű, és persze nem tudni hol van adott pillanatban helyileg.
Azaz mindenütt van egyszerre, az elektronnak nincsenek pályái, nem lehet megmérni a szubatomi részecske, mozgási sebességét és pozicióját egyszerre. Persze, külön lehet mérni sebességet és külön a helyét, viszont minden mérés befolyásolja a mért anyagot, tehát hamis eredményt kell kapnunk, amit lehet befolyásolni, javítani állandókkal.

Így aztán nem csoda, hogy Einstein megtagadta találmányát, a kvantumfizikát, ”Isten nem kockajátékos” - állította.
Kollégája azt válaszolta: „Ne mond meg istennek, hogy mivel játsszon.”.

Ezért aztán, azóta is él és virul a kvantumfizika, sok ezer kutató fizikusnak okozva fejtörést azzal, hogy számtalan rejtélyes tulajdonsága van, sőt ha valamelyik új tulajdonságát megismerjük, akkor azzal még több rejtélyt fedezünk fel, és mindig van újabb és még újabb megoldandó a kvantumfizikában. Az életben már megszokottan alkalmazzuk, és igazán sok gazdasági, emberi haszna van. Arról is értesültem, hogy már sok országban készülnek kvantum számítógépek, amelyek nem az ismert bittel dolgoznak, hanem qbittel működnek. A qbitet úgy kell elképzelni, nem az ismert bittel 0 1-el dolgoznak, hanem a qbittel 0, is, 1, működnek. Hát itt máris a közepében vagyunk a kvantum világnak.

A szemcsésség, a granualitás, a valószínűség és a megfigyelése és a mérés, kulcsjelentőségű fogalmi összetevő a kvantumelméletben, Einstein felvetette, hogy a fény és az összes többi elektromágneses hullám tényleg elemi részecskékből áll, mindegyiknek meghatározott rezgésszámtól függő energiája van.
Ezek az első kvantumok, ma fotonoknak fénykvantumoknak nevezzük őket.
A (h) Planck állandó szabja meg nagyságukat.

Planck kiszámította, kísérleti megfigyelések felhasználásával, hogy egy hullám csak elemi energiamennyiségek egész számú többszörösét kitevő csomagokban kaphat energiát.
E csomagok más és más nagyságúak, egyenesen arányosnak kell lenniük a hullám frekvenciájával. Kiszámította a hullám és a frekvencia közötti arányszámot,
ez a Planck állandó a (h).                                                                                                             
De pontosan úgy néz ki, hogy
(h/2pi, h osztva 2pi-vel).    
                                                                                                                                                                      
Ha megszorozzuk a helyet a sebességgel, akkor NEM azt kapjuk, mintha a sebességet szoroznánk meg a hellyel. Ha a hely 4 lenne, a sebesség 6, számtanilag, ha a 4 és 6 összeszorzom bárhogyan 24 az eredmény, most viszont a hely és a sebesség egy-egy számtáblázat, és ha két számtáblázat létezik, akkor nem mindegy az összeszorzás sorrendje.  Az új egyenlet megadja, hogy a fordított sorrendben elvégzett eredmények között mennyi a különbség.

( XP-PX=ih)
X a részecske helye
P  a részecske sebessége
i   betű -1 négyzetgyökének jele
h  pedig a Planck állandó 2 pi-vel osztva

Heisenberg és társai csak ezt az egyszerű egyenletet tették hozzá a fizikához!
De minden ebből következik a kvantum számítógéptől az atombombáig!
Az anyagrészecske nem törődik azzal, hogy megfigyeljük vagy nem.
Az emberiség által valaha létrehozott leghatékonyabb tudományos elmélet továbbra is rejtély.
Ma is számtalan kutató foglalkozik a Planck állandó magyarázatával.
Niels Bohr előadást tartott a képletről, Dirac könyvet irt róla. Neumann János a világ egyik legnagyobb Magyar származású matematikusa, egy ragyogó fizikai, matematikai, munkában tisztázza a formális kérdéseket. De még mindig nem rendezett a Planck állandó.
​
Kvantumfizika

Az atomok részei tovább bonthatók, kvarkokra – fel- le- bájos – színes, stb.
De kapcsolataikból egy atom jön létre!
Ha az atomok részeit (kvarkok stb.) nem tartaná össze a gluon (ragasztó) akkor a proton és neutronba belezuhanhatna az elektron, és egy pillanat alatt vége lenne mindennek, nekünk is.
 Az alagúthatás a két rés kísérletben vagy a Schrödinger dobozban egyszerre van kint és bent, áthaladva a doboz falán, kiszűrődik.
Valamennyi ismert kísérlet alátámasztja a standard modellt. Heisenbergnek igaza van, a határozatlansági elve szerint soha nem tudjuk meghatározni egyszerre egy  szubatomi(az atomnál kisebb)  részecske sebességét és pozícióját, valamint helyét. 
Ez mindenre jól működik, de csak azt mutatja, hogy kell lennie egy végső elméletnek, amely valamennyi részecskét egy Világegyetem képletben összefoglalja.  Kétségtelenül valami ritka dolognak lehetünk tanúi, ha a szubatomi világba hatolunk a több millió voltos gyorsítóval és szimmetriának látjuk azt.

Anyag-antianyag

Ezekről azt tudjuk, hogy egymásnak párjai, és a Világegyetemben csak úgy lehetne egyensúly, ha minden anyagatomnak megvan az antianyag párja, de nem így van, az antianyag éppen jelen tudásunk szerint van, elvétve létezik a Világegyetemben.

Ha anyag és antianyag találkozik, akkor egy pillanat alatt, robbanás kíséretében energiává alakul. Ha ez igaz, márpedig az, akkor annak is igaznak kell lenni, hogy az energiából lehet anyagot és antianyagot előállítani, használható mennyiségben. Nem tudom, hogy a tudomány miért nem fordult még ez irányba, miért nem kutatják. Talán az a hiba az energiából létrehozandó anyag megvalósítása tárgyában, hogyha anyag és antianyag találkozik, akkor robbanás kíséretében energiává alakul, ami vélhetően szétoszlik az űrben. Tehát az energiából is csak úgy lehet anyag, ha az anyag és antianyag nem egyesül és nem robban. Ez a kísérleti a fizikusok által talán megoldható lenne. Erre minden esély meg lenne az új anyagformákban. Ha megvalósulna, teljesen átalakulna a társadalom, a fizika, és asztrofizika is. Ugyanakkor észlelhető számomra is, hogy az anyag világában élünk, és nincsen az anyagnak antianyag párja. Vajon mi tartja távol az anyagot és az antianyagot ilyen óriási mennyiségben, egymástól? Talán az, hogy a Nagy Bumm létrejöttekor két Világegyetem jött létre, egy anyag és egy antianyag Világegyetem keletkezett, lehet hogy az antianyag Világegyetem itt van pár tíz milliárd fényévre tőlünk, az Univerzumban.

Az Univerzumban

Végtelen számú világegyetem keletkezett, az új társ Világegyetemekben bizonyosan létre jöhettek teljesen más atomi összetételű anyagféleségek, amelyek jelentősen eltérnek az ismert anyagoktól és a Mengyelejev féle táblázattól.
Milyen óriási csoda lesz, amikor a fentiek igazolást nyernek, hogy léteznek teljesen más anyagú és fizikájú Világegyetemek, sőt az sem lehetetlen, hogy annak mi ma is részesei vagyunk, vagyis abban élünk, itt van körülöttünk. Pl. sötét anyag vagy sötét energia formában.
A jelenlegitől biztosan eltérő módon kellene vizsgálni a végtelen „üres”? Univerzumot, annak anyagait és azok összetevőit, fizikájukat. Azzal megismerhetnénk azok összetevőit és a sötét anyag és sötét energia kérdését is. A sötét energia taszítóhatású, ez okozza a Világegyetem állítólag fénysebességű tágulását?
A sötét anyag, amelynek gravitációs hatása van, ami bizonyítja létét, és biztosítja, hogy a spirál galaxisok egyben maradjanak.
Vagy lehet, amint írtam, nem is létezik sötét energia, amely távolítja a világegyetem részeit, hanem ahogy más dolgozatomban jeleztem, a mi Világegyetemünk egy óriási, középen lévő fekete lyuk körül forog, és ez a forgás által létrejött centrifugális erő okozza a Világegyetem tágulását! Ebből következik, hogy téves az az elmélet, mely szerint a világegyetem folyamatosan tágulni fog oly mértékben, hogy a csillagok kihűlnek, a galaxisok megszűnnek és a ködök is, tehát többé nem keletkezik csillag és galaxis.
Állítom, hogy a forgó Világegyetem egy idő múlva elveszti, vagy nagyon lecsökken a forgásból létrejött centrifugális, kifelé tartó erejét, sebességét, helyette a benne lévő csillagok, spirál galaxisok, ködök, vonzereje, gravitációja összetartó nagyobb erőt képviselve egy végtelenül nagy fánk alakú objektumban rögzül, tehát nem semmisül meg a Világegyetem.

A gravitációról még annyit, hogy más ismert anyaggal nem lehet összevonni, abszolút önálló, hatása végtelen, de távolodva fordított négyzetes arányban csökkenő erő. Ez is igazolja az előbbi elméletemet.

De a gravitációnak van még igen sok nem ismert tulajdonsága, pl. nem tudjuk, mi közvetíti a gravitációs hatást, állítólag a graviton nevű anyag. Ugyanakkor a gravitációnak számtalan fajtája lehetséges. Sőt talán olyan is, hogy 10 milliárd fényév távolságban, a gravitáció vonzóhatása átalakul taszító hatássá?
Az is lehetséges, hogy a gravitációnak ez a 10 milliárd fényévre működő (ha valóban létezik) a gravitáció taszítóhatása, akkor ez okozza a Világegyetem nagy sebességű tágulását?
Azzal együtt nem tartom lehetségesnek azt, mivel a gravitációs vonzóhatás végtelen az alapvető kölcsönhatások szerint, nem engedheti meg a világegyetem megszűnését.
Ahogy Heisenberg mondta, egyedül a mérés határozza meg a valóságot, nem a lehetséges és nem a következtethető.

Sötét anyag- gravitáció

A Hyadok óriási csillagképnek folyamatosan tart a szétszóródása, azért történik mivel Tudósok szerint, nekiütközött a sötét anyag nem látható óriási ködének. Holott inkább egyesülniük kellett volna, a Hyadok csillagképnek és a sötét anyagnak. Hiszen eddig úgy tudtuk, hogy a ködöket, galaxisokat a sötét anyag részei tartják össze. Bizonyos szempontból a sötét anyag és a gravitáció viselkedése egyezést mutat, mindkettő összetart. Kivéve a Hyadok csillagkép esetében. Elképzelhető, hogy a sötét anyagnak egy formája a gravitációs jelenség?

Amit mi a Földről érzékelünk a műszereinkkel az a gravitációs fizika jéghegy csúcsa. A Gravitációs rendszer óriási, rendkívül összetett és finom. Egyaránt érvényesül gravitációs hullámként, két fekete lyuk összerobbanása és összeolvadásakor, és a különböző világegyetemet alkotó csillagok, galaxisok stb. apró mozgásaiban.

Ezen mozgások megismerésével, vizsgálatának megfelelő műszerek kiépítésével egy új fizika valósul meg. Amelyről annyit tudunk, hogy létezik, és a graviton is része. Mint már írtam a gravitációnak több tulajdonsága van, de talán a legfontosabb, hogy fénysebességgel halad.
Ezt bizonyítja, hogy a gravitációt érzékelő műszerek, ha érzékelik a két neutron csillag vagy fekete lyuk összeütközésekor keletkezett gravitációs hullámokat az ugyanarra a pontra figyelő távcsövekkel, amelyek a fénysebességet is érzékelik, a két műszerben egyszerre figyelhető meg a robbanás. A gravitáció tér állandó rezgésben van a benne lévő objektumok hatására, talán ez a rezgés hasonlítható a húrelmélet létezéséhez. De még létezik egy gravitációs lencsehatás is, amit a legnagyobb csillagászati teleszkópok is alkalmaznak, ha igazán messze, akár 13 milliárd fényévre is kívánnak látni, kutatni műszerükkel.     

A HÚRELMÉLET

Előzményekről: a kvantumfizikában, melyről azt hittük valaha, hogy az anyag legkisebb része, kiderült, hogy tovább bontható. A további anyag bontás eredménye a híres húr-szuperhúr elmélet.
Persze nem ilyen egyszerű volt, ahogy én leírom, mert a fizikában, ebben az időben két fő gondolat létezett. Mint az agynál, baloldalon holisztikus az agyfélteke, és jobb oldalon a redukcionista agyfélteke létezik. Ebből következően a fizikai társadalom két csoportra bomlott, és komoly harcok dúltak abban, hogy melyiknek van igaza, és az általuk használt képletek miért jók. 
Például arra, hogy bemutatja az irányzatok közti jelentős eltérést.
1971-ben Gerard T. Huft, a redukcionisták javára billentette a mérleget, mert kiderítette, hogy a Yang-Milss mező mire képes. A részecskék közötti kölcsönhatásoktól erőre kapott a Yang-Milss elmélet. Egyezést mutatott a gyorsító kísérletek adataival, ami a standard modell megszilárdulásához is vezetett. Miközben az S-mátrix elmélet egyre homályosabb matematikába bonyolódott.
A 70-es évek végére úgy nézett ki, hogy a redukcionista elmélet és képletei a győztesek.           
De két fizikus, Veneziano-Suzuki 1968-ban az S-mátrix elméletet kezdte újra vizsgálni. Így bukkantak rá, az Euler –féle β-függvényre és az S-mátrix elmélet által elültetett mag, és a Veneziano-Suzuki elméletből megszületett a húrelmélet, de magában foglalja a Yang-Milss mezők és a kvarkok redukcionista elméletét is. Így alkalmas volt arra, hogy magába olvassza mindkét filozófiát, és a 10 dimenziós húrelméletet.
Majdnem kimaradt az értekezésemből.  Michio Kaku és még sokak által magas szinten művelt Húrelmélet és Szuperhúrelmélet, amely jelenleg készen van, de még sincs egészen kész, mert várakozik. Egy, vagy sok matematikusra, akik értelmezni tudnák azt a valószerűtlen dolgot, hogy a húrelméletben az anyag, a húr mindenütt van egyszerre és rezeg is az anyagnak megfelelő frekvencián. Ez tényleg nehéz, állítólag csak sokkal később kellett volna idáig jutni a Földön a húrelméletben. Bár még az sem biztos, hogy a Húr valóban húr, vagy csepp, vagy más is lehet.
De ha itt a Világegyetemben vannak húrok és Húrelmélet, akkor mindenütt volt, van, lesz. Még a jósolt Univerzum megsemmisülésnél is lesznek húrok, és azokkal mi fog történni, hiszen mindenütt vannak egyszerre, hogyan tudnak akkor megsemmisülni, szerintem sehogyan.  Ezek a húrelméleti kérdések valószínűtlenné teszik a fent leírt Univerzum véget.
A Protonok és a Neutronok is Húrokból tevődnek össze.
Ezzel úgy éreztük elérkeztünk az anyag legkisebb részének megismeréséhez. Hiszen a Húrok olyan kicsik, ha vannak, hogy semmi remény látni azokat. Ezért bár matematikája bonyolult, de kiváló, szinte minden fizikai képlet beleilleszthető, és azokra jó magyarázatot ad. De nem látható, ezért a fizika és a világ nem tudja elfogadni a húrelméletet, mert Heisenberg szerint a kísérlet eredménye a döntő, nem a valószínű és a lehetséges.
Pedig semminek sincsen vége, főleg nincs vége a láthatatlan Húrelmélettel.
Az anyag további bontásának, az új és újabb anyagok megismerésének nem lehet vége.​

A Világegyetem végtelenségének állítása, magyarázata, bizonyítása
Budapest, 2019.03.09. ​ Invention – Hollósi Ferenc - Hungary​

10 évvel ezelőtt volt az a gondolatom, Stephen Hawking könyveit olvasva, hogy a Világegyetem végtelenségét hogyan tudnám megmagyarázni.  Azóta több idő elmúlt, és mivel más, nálam magasabb végzettségű csillagász, asztrofizikus nem jutott hasonló következtetésre, úgy gondoltam, mégis közzé teszem újszerű megközelítésemet, ötletemet a Világegyetem végtelen voltáról.
Az ismert Világegyetem keletkezését és létét sokan sokféleképp magyarázzák, bizonyítják, és közben az alapvető számok, a Világegyetem mérete, folyamatosan változnak.
A Világegyetem mérete az állítólagos fénysebességű külső tágulás kapcsán fénysebességgel változik.  Ezért észleleteink, következtetéseink szintén fénysebességgel fölülbírálandók, mivel amortizálódnak.  Jellemzően  az ismert Világegyetem méretét mindig egy irányban adják meg, 13,8 mrd fényév sugárirányban, de szerintem a Világegyetem térbeli, és ha egyik irányban 13,8 mrd fényév, akkor a másik irányban is 13,8 mrd fényév, sőt a tér minden irányában 13,8mrd fényév?? Nem beszél senki arról, hogy mennyi a Világegyetem térbeli mérete.
Jönnek új ötletek az asztrofizikusok által, Morgan Freeman közvetítésével, új magyarázatokkal. De nem jutnak el az igazi következtetéshez. Feltételezésem szerint, nemcsak egy, általunk ismert” vagy ismeretlen?” Világegyetem létezik, hiszen csak addig látunk, amíg a legjobb űrteleszkópunk, jelenleg a Hubble lát. De hogy azután, „az ismert Világegyetemen” kívül a semmi, vagy valami más is létezik, senki nem meri kimondani, feltételezni. Pedig van, kell lennie!
​Én úgy gondolom, hogy az ismert Világegyetem méretétől függetlenül egy végtelenül nagy anyagnak az atomi alkotórésze. Az általam elképzelt végtelen Világegyetem – úgy gondolom -  szintén egy még végtelenebbül nagyobb anyagnak az atomi alkotórésze. ​Ha a gondolatot folytatjuk, és végtelen sokszor megismételjük, így makro pozitív irányban kiírhatjuk a végtelen jelet, és ez a magyarázata a Világegyetem végtelenségére, nem csak síkban, de térben és időben is. 
Igen ám, de ha igaz a matematika, ha valaminek van pozitív és végtelen állapota, akkor kell, hogy legyen másik irány is! 
Az az a Világegyetemünket, Napot, Földünket, tárgyainkat, testünket alkotó atomok  nem bonthatók tovább jelen ismereteink szerint, holott ugyanezek az atomok végtelen sok kicsi univerzumból állnak. 
Majd a sort és a gondolatot folytatva a végtelen kicsi irányban egyre kisebb és kisebb anyagokat feltételezve, és azoknak atomi alkatrészeit elgondolva, eljutunk a végtelen irányban a mikro és még mikróbb méretek, és a végtelen felé.
A végtelen tér és anyag megteremtésével a Teremtő (Isten) létrehozta a fentiek szerint a végtelen világegyetemet, de létrehozta az embert is, amely meg akarja érteni Isten teremtő gondolatait. Isten gondolatait nem lehet megközelíteni a newtoni fizikával. Ebből következik, hogy a Teremtő (Isten) is végtelen.Tudott dolog, hogy a matematika szerint a végtelenek a végtelenben találkoznak, így talán magyarázatot nyer, a jelenleg erősen kutatott newtoni fizika és a kvantumfizika együttes magyarázata.
Számomra, aki valaha ateista voltam, úgy hiszem, kell lennie egy végtelen tudatnak, „Isten”, -nek, amely létrehozta a fizikában és a matematikában nehezen magyarázható végtelent is, megalkotva annak newtoni és kvantumfizikai tulajdonságait, amely végtelen ideje folyamatosan újraszületve létezik, volt, van és lesz! A káosz és a káosz elmélet az újraszületés lételeme a Világegyetemben, és a körforgás soha nem áll meg.

A VILÁGEGYETEM LÉTE

A Világegyetemről már többször írtam, sok tulajdonságát, a benne lévő csillagok, ködök, fekete lyukak, és sok más összetevőjéről és alkotó atomjairól, a bennük lévő protonok és neutrínókról, és az összetartó gluonokról is szó esett. És persze a kvantum fizikáról és a legkisebbről, a szuperhúrról se feledkezzünk el. Sok szó esett a Világegyetem megszűnéséről és annak cáfolatáról.

Egy fontos dolog kimaradt eddig. A Világegyetem mérete. Erről igen sok véleményt olvastam. A 13.7 milliárd fényévtől egészen a 20,40, sőt 90 milliárd fényév is olvasható. Remélem, hogy az egyre jobb űreszközök erre pontosabb választ adnak valamikor!

Az elfogadott, de nem igazolt a 13.7 milliárd fényév lenne, de mindig kimarad a méret közlésből, hogy ez a 13.7 milliárd fényév átmérőben, vagy rádiuszban értendő, pedig igazán nem mindegy. Nem esik szó a Világegyetem alakjáról sem. Bár a legkisebb alkotóját, a szuperhúrt is kutatjuk.

Ezért, hogy jobb hangulatunk legyen, szeretnék bemutatni egy gyönyörű képet az M16 Sas ködről, és benne a Teremtés oszlopairól. Ez a kép nemcsak szép, de mindaz látszik, ami tudományosan is érdekes lehet. Többek között ezért szép szenvedély a csillagászat. Olyan képeket is láthatunk, amelyeket szabad szemmel nem lehetne látni. Ilyen az itt látható Sas ködben lévő Teremtés oszlopait bemutató kép. Vannak csillagászok, akik szeretik szűrőkkel a kép színeit megváltoztatni pl. kutatási célból. Én a természetes színeket kedvelem, amely esetben a csillag kék, vagy vörös, esetleg a kettő közötti színű. A látható kép szerinti. A nagy köd esetünkben barna színű, de más esetekben lehet vörös, esetleg kék színű, attól függően, milyen gáz az összetevője. A köd körülött lévő kékes homályosság oxigén gázból van. A döntő a végtelen Világegyetem háttérben lévő fekete színe. Együttesen színharmóniát alkotnak, ahogyan azt a Teremtő létrehozta. Ez a James Web űrteleszkóp képe, H III Hidrogén szűrővel készült, így szép. Az általam készült kép a teljes Sas formát mutatja, amely vörös Hidrogén gázból formálódik ki, benne a Teremtés oszlopaival. De a varázslatos égbolton a természet összes színe elő szokott fordulni. Minden objektum más és más alakú és színű.

Tudós szempontjából legérdekesebbek a Teremtés oszlopai, amelyekben szinte minden barna ködös részén látni, hogy a ködfoltokban kissé homályos csillagok, éppen köd anyagából, porból és hidrogén gázból, a keletkezés fázisában vannak, ugyanezen ködösségekben már látni fényes kékes ifjú csillagokat is.
A legnagyobb teremtés középső oszlopának felső jobb szélén a barna folt képszélén láthatóak vörös csillagok is 4-5 db, ezek a csillagok már elhasználták hidrogén energiájukat, és nemsokára felrobbanva átalakulnak, fehér törpe neutroncsillaggá, vagy feketelyukká válnak. Tehát ezen a képen a teremtés oszlopain látszik születés, elmúlás, és az új keletkezés is, és ez érvényes teremtés összes oszlopára, valamint a Világegyetem egészére is. A kép közepén felfelé tartó fehér színű jet látható, amely egy csillagrobbanás következtében keletkezett.

A James Webb űrteleszkóp felvétele 2022-ben a Teremtés oszlopairól​

       Ez az M16 Sas-köd teljes képe, benne a Teremtés oszlopaival
       Készítette: Hollósi Ferenc, 2022.06.19-én, Meade LX-200 teleszkóppal, Csillaghegyen.

      Budapest, 2022.11.22.
      Hollósi Ferenc