Kvantumköd Kvantumhab, a Mindenség elmélete és a Húrok

Előzmény: hogy gondolataimat közérthetőbben kifejezhessem, alkalmaztam saját készítésű képeket, de szükségesnek véltem a „nagyok” által készített képeket és leírásokat is alkalmazni, mindig közzétettem a kép és leírás készítőjének adatait, ezért köszönettel tartozom az alkotóknak!

 A végtelen Univerzumból jött létre a Világegyetem létrejöttének anyaga a Kvantumköd és a kvantumhab, amely magyarázatot ad a Világegyetem keletkezésére is és ezek a mai napig léteznek. Ugyanakkor úgy vélem, hogy a Teremtőnek is kellett anyag ahhoz, hogy létrehozza a végtelen Űrt, végtelen anyagából. A Multiverzumokat és a végtelen Világegyetemet, Univerzumot, a Naprendszert, a Földet és rajta az életet. Az emberi test és az  élet  rendkívül  bonyolult,  elektrokémiai lény,  fő alkotórészei  a víz H2O 60 %, kalcium Ca, és a szén C. Engem az élethez nélkülözhetetlen szén létrejötte fogott meg. Két alkotója van, a Berillium, amely magába olvasztja Héliummagot, amiknek semmiképp nem lehetne egyesülniük, de mégis megtörténik folyamatosan,  csoda ma is.  A teremtő létének fizikai bizonyítása, tényekkel.

https://astronomyknowhow.hu/hu/a-teremto-lete-es-letrejotte

Tehát a végtelen Űrben végtelen mennyiségű kvantumköd, kvantumhab hullámok és más rendkívül kisméretű virtuális anyag létezik jelenleg, ezek kitöltik a végtelen Űrt és a végtelen vákuumot is, tehát mindenütt vannak. A kvantum anyag hullámok kettős tulajdonságúak, amit a két rés kísérlet igazol (a két rés kísérlet kidolgozva lentebb). Állandó mozgásban vannak az Űrben az anyagok és ennek megfelelve hullám tulajdonságúak, de csak addig, amíg a megfigyelő tekintete rá nem vetül, ezután anyag tulajdonságúvá válik. Létezésének ideje végtelen. A szemsugár csodás hatása az állatvilágban is jellemző, nem szabad egy ragadozó szemébe nézni, mert azt észlelve támad.  Még sok hasonló érdekes kapcsolat létezik a szemsugár által.

A Kvatumködnek két állapota lehetséges, anyag egy elektronnal, ezek a hidrogén vagy energia lehet, és ezek a világegyetem fő alkotói. 

A Kvantumhabnak létezik szuperpoziciós állapota is, így akkor is létezik, amikor az alapvető részecskék még nincsenek, pl. az elektron.  A szuperpozició azt jelenti, hogy a Kvantumhab nem anyag, nem energia, hanem egy lehetőség, hogy bármivé változzon, tehát egy lehetőség felhő, egy elektronnal atommá is válhat, vagy energiahullámmá.  A Világegyetemben a kvantumhabból jött létre a Mengyelejev táblázat szerinti 100 féle anyag, a hidrogént kivéve. Ezek a Mengyelejev táblázat szerinti 100 féle kvantumhabhullámok. A csillagok közepében magfúzió által válnak lehetőség szerint 100 féle anyaggá. 

A lehetőség hullámokból csak akkor lesz anyag, ha megfigyelik, és a hullám összeomlik. A helyzet az, hogy már a 17.
században is azt állította Berkeley, minden csak akkor létezik, ha megfigyelik. Minden!  Eddig kvantumokról volt szó és más részecskékről. De a Földön körülöttünk, sőt a makro világban, és a Világegyetemben is az atomok hullámokból vannak, tehát nem láthatók, és ezeket csak akkor látjuk, ha ránézünk, és ezért a hullámok összeomlottak. Persze ha sokan nézik, figyelik állandóan, mint a világegyetemet, akkor nem tud visszaállni a hullám állapot.

A két rés műszer csodája csak azért lehetséges, mert a valóság egy feldolgozási folyamat, ami érinti az emberszemet, agyat, tudatot! ( A dinoszaurusnak nem volt tudata, mert testéhez képest pici volt az agya,neki nem omlott össze a hullám nem volt tudata!) Minden hullám csak akkor létezik, ha nem figyelik, ha ránéz valaki tudatos lény, akkor anyaggá válik. Ami anyagot körülöttünk látunk, sőt minden, amit csak láthatunk, a Földön, az égen mind anyagból van. De a keletkezéskor csak kvantumködök vagy kvantumhabok voltak.

De mi maradjunk az embereknél, ha valakit hátulról néznek, akkor azt rövidesen érzékeli és megfordul. Ha két ember egymás szemébe néz, akkor szinte gondolatokat, érzelmeket küldenek egymásnak, és ezeket érzékel. Sok emberi kapcsolat jött létre, ha egymás szemébe néztek. A leírtak azt igazolják, valamint a szemek fizikája és élettana, hogy nem csak látunk a szemükkel, és a fényt befogadjuk, ez a hátsó agyba jut, amely ezt feldolgozza, azt ott megjelenik a kép. Az agy kifelé is bocsát fényt és anyagot, kiegészíti a látott képet, és üzenetet is küld. A szem energia és anyag hullámokat is bocsájt ki, ezekkel tud információt, esetleg anyagot is továbbítani a célhoz, és egymás szemébe nézve, közölni valakinek, így gondolatokat közvetít, érzelmeikre hat, vagy kifejezi dühét, megvetését, lenézését, jó akaratát, vonzalmát, elutasítását, kedvességét, és még sok minden mást.

De, hogy visszatérjek mondandómra, a szemünk sokszor becsap, a csillagokat, szinte mindet, pontnak látjuk az égbolton, pedig a fény gömb alakban és hullámként terjed az égbolton, és ez mindenütt így van. Ha mi ránézünk, egy pontnak, tehát anyagnak látjuk a csillagokat. Ezekből következik, hogy az anyagok vizsgálatánál a két rés kísérlet esetében, a műszerbe érkező fényhullámok interferenciát mutatnak az érzékelőn, a hullámhegyek, ha találkoznak, erősítik egymást, így jönnek létre a fény által keltett interferencia csíkok, a hullámvölgyek találkozása gyöngíti azt. De ha rátekintünk, akkor pontként megjelenve anyagot, fénypontot látunk, és ha tekintetünket elfordítjuk, akkor a fénysugár újból interferencia hullámokat jelez a kijelzőn. És ezt a csodát a szemünk sugara hozza létre.

Ha mindkét vizsgáló réshez detektort állítottunk, hogy tudjuk, melyiket választja a részecske, akkor egyiket sem választja, megkerüli a két rés vizsgáló műszert, és minden lehetséges utat választva, így érkezik az érzékelőre.

Heisenberg-féle határozatlansági elv szerint egy részecske vagy tárgy pontos helyzetét vagy sebességét nem lehet egyszerre meghatározni. Az csak külön, egymásután mérhető. Viszont a kvantumrészecskék csak úgy ott vannak. A kvantum anyag és a kvantumhab felhő fizikája nagyon eltér, azt csak el kell fogadni, az csak úgy ott van.
A kvantumfizikát a NEWTON fizikával sok éve próbálják összevonni, de még nem sikerült.

A két rés vizsgálati módon lehet megállapítani, hogy a vizsgálandó anyag, esetünkben kvantumhab vagy kvantumköd, anyag vagy hullám tulajdonságú, vagy olyan, mint a fény, anyag is hullám is, és + kvantumokban (szakaszokban) is érkezik hozzánk?

A két rés kísérlet

Ezeket a kvantumköd és kvantumhab részecskéket energia csomagocskák alkotják, a Világegyetem minden anyagát, és irányítják agyunkat, gondolatainkat, mozgásunkat, érzelmeinket, testünk idegi, elektromos, ingervitelünket, az egész életünket.
A kvantumszintű jelenségek a makroszintű megfigyeléseinkre is igazak! Minden anyag, ami létezik, kvantumokból és hullámokból áll, amelyekből az atomok és a molekulák is épülnek fel. Így jött létre az anyagi, a növényi és az állatvilág, benne az ember is.

Ha egy székre nézek, azt széknek látom, és ha csak megsimogatom, érzékelem, mivel a tudatom hosszú ideje eltárolta a szék formáját, a róla érkező fotonokat látjuk az agyunkkal, tapintással érzékeljük, de a szék kvantum - atomi hullámokból van, amit az atomok és bennük a kvantumanyagok, energia csomagocskák alkotnak. És ez a levezetés vonatkozik minden anyagra, amit látunk, széket, követ, házat, csillagot, bolygót, valójában, amit csak az érzékszerveink által közvetített információként látunk. Az Univerzum egy alaktalan kvantumfelhőből áll, amíg nem figyeljük, energiából van, részecskék és hullámok formájában, E=mc² Einstein szerint is.

Tehát a szemünket be lehet csapni, ha érzékszerveinkkel más információt közlünk, akkor azt a képet látja. Ez elég veszélyes lehetőség arra, amint egy jeles író  könyvében azt írta, hogy az emberek tudatát, látásukat, érzékszerveit vezérli (a vak is lát a kezével, és hall a fülével), így módosítva, mindent szépnek látva, érzékelve, jólétben tartsák az embereket, miközben nyomorban és piszokban élnek. Az atomok különben is nagyon kis helyet zárnak be a térben, az atommag és az elektronok között nagy az üres tér. Az a csoda, hogy nem omlik össze a szék, ha ráülünk, vagy nem tudjuk a kezünket belenyomni, ezt meggátolja az atomok egymás felé vonzása, kölcsönhatása.
A tudósok azt vélik, hogy szoros kapcsolatban állunk minden szinten az univerzum struktúrájával, és egymással is.
Az ikerparadoxon szerint, ha két részecske összefonódott, de mi eltávolítjuk az egyik felét nagyon messze, akár az űrbe, és a Földön maradt résznek megváltoztatjuk a spinjét (forgásirányát?), akkor a nagyon távollevő részecske ezt a változást a fénysebességnél gyorsabban követi. Igazolódott az is, hogy nem csak mikró méretű anyagok vizsgálhatók a két rés kísérlettel, hanem ezerszer nagyobbak is, sőt élő baktériumokkal is ugyanúgy működik a műszer, és a két résen áthaladva hullámot mutat a kijelzőn, de ha ránézünk, akkor ugyanaz anyaggá válik.

A MINDENSÉG ELMÉLETE

A teret hosszúsága, szélessége és magassága szerint érzékeljük, ez a tér, és ez így létezik időszámítás előtt 400-tól. A modern fizikának és a Kaluza-Klein fizikusoknak ez kevés volt, és megalkották a negyediket, hozzávonták az idő dimenzióját (1919), és így létrejött a téridő, amellyel már jól tudtak számolni. 
Felmerült, hogy a fény nem más, mint a negyedik térdimenzió rezgése? De még nem zárult le a kíváncsiság.
Freund, egy elsőéves egyetemista azt mondta "miért kellene a fénynek és a gravitációnak olyan eltérőnek lenni?” és ennek alapján a Kaluza-Klein fizikusok merészen feltételezték, hogy felcsavarodva létezik egy ötödik dimenzió is. Ebből persze következett a magasabb dimenziók léte is, egészen a 10. dimenzióig.

Einstein szerint az igazán jó matematikai képletnek nemcsak jónak, de szépnek is kell lennie, mint a
csiszolt márványnak, ilyen képletnek tartotta az E=mc²-t, vagy a Kaluza-Klein képletét a negyedik dimenzióról.
És igaza is volt, az E=mc² képlet mai is a világ legtöbbet alkalmazott képlete. Bár sok „tudós"?! azzal foglalkozik, hogy hibásnak bizonyítsa  az E=mc²–t , sikertelenül  és fölöslegesen. A Kaluza-Klein képlet azért szép és csodás, mivel belőle, általa fejlődtek ki a 4.-5. majd a magasabb és a 10. dimenziók is, és ez így a jövő képlete! 
Amely képletek nem, vagy rosszul működnek, és túl bonyolultak, azok szerinte fából vannak, mondta Einstein.
A Klauza-Klein képlet iránt megszünt az érdeklődés egy időre !

Mert elérkezett a kvantummechanika ideje, és a tudós világ az újjal kívánt foglalkozni.

A fentiek alapján igazolódik, hogy a világegyetemben minden összefügg mindennel, és az élőlények, emberek is összefüggenek egymással, még akkor is, ha nem tudnak róla.

A standard modell

Híre ment, hogy a standard modell megbukik, ami jogos is lenne, mivel  a cca.100 elemi anyagot rendszerezi, de nincs benne a gravitáció, ugyanakkor nem szép, nem rendszerez, inkább összeerőltet elemi anyagokat. Sokan próbálkoznak új modell kialakításával.
Ígéretes új modell a GUT, de még egyáltalán nem tökéletes, hiányzik belőle is a gravitáció, a Protonok bomlása 101³² év, ami kizárja az egyszerű GUT elméleteket,és van benne egy titokzatos elméletsor. A kettő majdnem jó lenne együtt, de nem lenne szép és jó.

Minden idők legnagyobb tudományos problémája az a lehetőség, hogy a kvantumelméletet a gravitációval egyesítsék, és ezáltal megvalósítható lenne a Mindenség elmélete! 
A 20. század  szinte minden fizikusa és legnagyobb fizikusai  is ezzel foglalkoztak, Einstein élete utolsó 30 évét ennek megoldására szánta, sikertelenül. 
Heisenberg híres német fizikus Heisenberg-féle határozatlansági elve  alapvető fontosságú a kvantummechanikában, és számos kísérleti eredményt magyaráz meg. Ez az elv korlátozza a részecskék tulajdonságainak pontos meghatározását, és hangsúlyozza a kvantummechanika valószínűségi jellegét. Heisenberg  a Mindenség elméletéről könyvet írt, erről a témáról. Majd közzétette, hogy Wolfgang Paulival megoldották a Mindenség elmélete problémát.
Wolfgang Pauli egy levelet küldött küldött Heisenbergnek, a levél egy üres lap volt, és Pauli azt írta, "ez a kép majd megmutatja a világnak, hogy úgy tudok festeni mint Tiziano. Csupán technikai részletek hiányoznak?"
A Heisenberg és Wolfgang Pauli-féle egyesített mezőelméletről előadást tartott, Pauli. A végén Niels Bohr felált, és azt modta, "valamennyien megegyezhetünk abban, hogy az önök teóriája őrült, csupán az a kérdés, hogy ellégé őrült -e".

Tehát még mindig nem született meg a Mindenség elmélete. Pedig a tudománynak, a fizikának nagy szüksége van egy egyesített Mindenség elméletre, forradalmian megváltoztatná a fizikát, és rengeteg jelenleg függő problémát is megoldhatna. Az idő megérett a változásra, kényszerítőereje van arra, hogy a  következő generációt a márvány világa hivja, és persze a Mindenség elméletének megvalósítása, a gravitáció egyesítése a kvantumfizikával, és a Nobel díj!

Ezek után arról írok, milyen nagy küzdelmet folytatnak a fizikusok azért, hogy megvalósítsák a Mindenség elméletét. Ebben szinte az egész fizikus tudós társadalom érintett.
És ekkor új életre kelt a Kaluza-Klein elmélet! 
Az érdeklődést az váltotta ki, hogy márványból faragott, tehát tiszta világos. És a fizikusoknak kedvező volt, hogy több dimenzió van benne, jelenleg 5, hát megnövelték N dimenzióval, és észrevették, hogy a hipertérre vonatkozó szimmetria így szabadon levezethető. 
És ekkor a standard modell kulcsa, a Yang–Mills-mező jelent meg. Ez az új egyenlet két részre bomlik,
az első rész Einstein szokásos egyenletei a gravitációról,
a másik rész pontosan  a Yang–Mills elmélet, ami a teljes szubatomi fizika alapját képezi. Csaknem automatikusan jött elő a magasabb dimenziókból, a felfedezett szimmetria a hipertérből eredhet. Így lett márvány! 
És így egységesítjük a gravitációt leíró Einstein-mezőt, a Maxvell-mezőt, a Yang–Mills-mezőt, és a kirakó játék darabjai illeszkednek egymáshoz! Ami a Yang- Mills mező kivonása a régi Kaluza-Klein–elméletből első lépésként jött létre.
A fa márvánnyá alakítása rendkívül nehéz. A standard model minden részének spinje van. És ez gátolja a továbblépést.
És meglepetésre a szuperszimetriának nevezett új tulajdonság ennek az ellenkezőjét állította, és egy új számrendszert javasolt. De legegyszerűbb mód az lenne az anyag befogadásához, hogy a szupergravitációs elméletet 11 térdimenzióban írnák le.
De akkor a Kaluza-Klein elméletet 11 dimenzióba csak úgy lehet leírni, hogy a Riemann elmélet tenzorait meg kell változtatni.
Peter van Nieuwenhuizen egy nagyon ragyogó elme, aki nemcsak egyszerűen számol, de trendek felállításában is erős.
Ezt úgy végzi, hogy neki az ív papír kevés, mivel a szupergravitációs egyenlet az ív papír terjedelmét túlhaladja. Ezért ő nagyalakú művészi vázlatfüzetben számol és ír. Úgy dolgozik, hogy elindul a füzet első oldal bal felső sarkán, és teleírta az egész oldalakat és a füzeteket, megállás nélkül, mindezt a sok képletet és azok összefüggéseit követve. És ez a munka így haladt sok héten keresztül. Dehát ez emberfeletti munkatempó. Igen az! De ennyire akarta az eredményt, a Mindenség képletét megvalósítani. De sajnos még mindig hiányzik valami a Mindenség elmélete képletből. 
Ekkor fordult a fizikus társadalom a Húrelmélet felé.

A HÚRELMÉLET

És megérkeztünk a Húrelmélethez! Amelyről azt írták, a XXI. század képlete lenne, annyira nehéz, hogy túl korán jött a XX. századba. A húrelmélet lényege, hogy egyaránt képes megmagyarázni az anyag és a téridő természetét. Még a standard elmélet is sok elemi részecskét hagyott ránk. De nem tudjuk, hogy a húr hogy jött létre és miből. Lehetséges, hogy a húrok  az Uverzumban végtelen ideje vannak és lesznek is.
A húrelmélet válasza, a húr rezeg, és 100 milliárd milliárdszor kisebb, mint a Proton.
Ez előrevetíti, hogy a húr soha nem lesz látható, és nem lehet kisérleti bizonyításokat végezni vele.
A húrok színe, alakja és a frekvenciája meghatározza, hogy milyen anyagnak része.

A fizika történetében a fizikusok már többször kijelentették azt, hogy soha nem lehet bizonyításokat végezni. Régebben a csillagokról azt írták, azok örökké egy fénypontok lesznek, és anyagukat soha nem lehet megállapitani, elemezni. Ezt is túlhaladtuk már, jelenleg spektroszkópiával, színképelemzéssel vizsgáljuk a csillagokat, és állapítjuk meg anyaguknak összetételét és születési idejüket. Elképzelhető, hogy a húrelmélet és a 11. dimenzió kutatásának eszközeit a Világűrben fogjuk megtalálni. És még több ilyen” kutatásra nem alkalmas tétel “ vár megoldásra ?!          

Ezek mellett a legfontosabb a Húrelmélet megoldása. Tehát kellett egy XXI századi matematikus fizikus.
És milyen az élet, itt van az amerikai zseni, aki képes megoldani a feladatot.

Edward Witten uralja ma zsenialitásával a fizika világát, pedig kerülővel érkezett, más pályáról. Most Einsteinnel együtt említik a nevét. A fizikusok legmagasabb díjait mind megnyerte. Otthon dolgozik, és csak néz kifelé az ablakon. Felesége, aki büszke rá, ráadásul szakmabeli, azt mondta, hogy “Ő soha nem számol, dolgozik másképpen, csak fejben.”

Witten úgy beszél erről: “A legtöbb ember, aki nem gyakorlott a fizikában, valószínüleg azt gondolja, hogy a fizikusok dolga hihetelenül nehéz számítások készítése. De valójában nem! Az a lényeg, hogy a fizikus fogalmakkal foglalkozik, meg akarja érteni a fogalmakat és az alapelveket, amelyek mentén a világ működik." És ezeket újra formálva, lángelmével találja ki az új, lehetetlen megoldást. Zsenihez méltó nyilatkozat, és utána a döntése is az.
És úgy döntött: a szuperhúrelmélet megoldását akarja elérni, azt állítván, hogy képes egyesíteni Einstein gravitációs elméletét a kvantumelmélettel. Ígéretét meg is valósította. 
Egyesítette Einstein gravitációs elméletét és a kvantumelméletet, összedolgozta és megvalósította a szupehúrelméletet, vagyis a kvantumgravitációs elméletet, amely tudásban nagyságrendileg egyenlő Einstein általános relativitás elméletének egyenletével!
Most tényleg nagyon közel van a megoldás a Mindenség elméletére!

Bár már cca. 20 éve a legtöbb fizikus ezzel foglalkozott, de csak Witten tudásával érték el az áttörést, a szuperhúrelmélet müködését. Így jelenleg a Világegyetem összes képletét, beleértve E=mc²-t is fogadja a szuperhúrelmélet, de még nem teljes.

A HÚRELMÉLET LEGSIKERESEBB VÁLTOZATÁT

David Gross, Emil Martinec, Jefrey Harvey, és Ryan Rohm princetoni fizikusok alkották meg, vonós négyesnek is hívták őket. Az ezzel kapcsolatos princetoni értekezleteken Witten teszi fel a legtöbb kérdést a maga lágy hangján. Gross orgánuma dörgő és parancsoló. A húrelmélet legfigyelemkeltőbb vonása, hogy magába foglalja Einstein gravitációs elméletét, sőt a gravitációt szereti, ellentétben  az eddigi képletekkel. E szerint a graviton a gravitáció kvantuma!

Tömörség és szépség a jelemzője, mert egyszerű magyarázatot ad a részecskefizika és az általános relativitás szimmetriáinak eredetére. Kiküszöböli a végteleneket, a kvantumgravitáció véges elméletét adja. Ez már adja azt, hogy a Húrelmélettel pályázhasson a "Mindenség elméletének megalkotója" címére.

A  fizikában a múltban sok olyan probléma merült fel, amire azt hitték és állították, hogy soha nem lesz megoldható, és megoldották. Most ilyen a húrelmélet. Szinte biztos vagyok abban, hogy a húrelméletre lesz megoldás, hiszen olyan, mint a fényes gránit, és akkor az tökéletes, Einstein szerint.

Viszont a szuperhúrelmélet megoldja és fogadja a Világegyetem összes képletét, és az addig lehetetlennek tartott gravitációs elméletet különösen kedveli. Mert a Húrelmélet elég bonyolult, de rendkívül szép képletekből áll, amelyek ezeket lehetővé teszik.  Biztos vagyok abban, hogy csak idő kérdése, amikor a szuperhúrelmélet elnyeri méltó helyét a fizikában, és a Mindenség-elméletének jogos megvalósítójának elismerését.
Én Edward Wittenre szavaznék, ő tette a legnagyobb lépéseket a húrelméletben és a fizikában, eredményesen.

De az emberek olyanok, hogyha nem ők győztek, akkor a másik győzelme legyen leminősítve. Ezért a Húrelmélet igazi Atyja, Edward Witten, akiről a fenntiekben írtam, hogy semmit nem ír le, fejben, otthon gondolkodva oldotta meg. Eldöntötte, hogy egyesíti Einstein gravitációs elméletét és a kvantumfizikát, és létrehozza a szuperhúrelméletet. Kollégái, hogy ne kaphassa meg a Nobel-dijat, azt találták ki, ami igaz, hogy a Húrelmélet, 100 milliárd milliárd mérettel kisebb, mint az atommagban lévő protonok, ezért a Húrelmélet részecskéje nem vizsgálható, egyenlőre, így hát alkalmatlan fizikai vizsgálatokra, kísérletekre. Viszont a húrelmélet megoldja és fogadja a Világegyetem összes képletét, és az addig lehetetlennek tartott gravitációs elméletet külön kedveli, és lehet vele dolgozni! Tehát a jól működő húrelméletet káros kihagyni a fizika munkáiból és a jövőből.
Használni kellene, és erre volt példa, hogy feldobta a jó megoldást, akár a saját fizikai képletére.
A Húrelmélet egy elég bonyolult, de rendkívül szép képletekből áll, amelyek ezeket lehetővé teszik.  Biztos vagyok abban, hogy csak idő kérdése, amikor, a Húrelmélet elnyeli méltó elismerését és a Mindenség-elméletének jogos viselőjét.​
Nem valós az az állítás, hogy a Húrelmélet soha nem lesz vizsgálható. Eddig is előfordult, hogy más módon nem észlelhető, kis méretű atom részt, annak kísérleti úton történő vizsgálatánál a történésekből lehetett következtetni pontosan az anyag összetételére és méretére. 

Magam is úgy vélem, szükséges az univerzum vizsgálata. A fenti tanulmány is igazolja, a kvantumköd, kvantumhabban írásomban kifejtett munkámat.​

​MAGAMRÓL

Most ünneplem hamarosan 85. születésnapomat, szép tartalmas életem volt idáig, és még szeretném folytatni. Sok tervem van még, amelyeket meg kívánok valósítani.

A csillagászatot 15 évvel ezelőtt kezdtem, akkor olvastam egyik híres író könyvét az Ikerparadoxon elméletről. Ez eldöntötte a további sorsomat. Ekkor történt, hogy találkoztam új parneremmel és az első randevúnkon az Ikerparadoxon elméletről beszéltem neki részletesen. Nem mondta el a véleményét! Akkor lelkesen azt mondtam neki, hogy 15 év múlva megváltozik a világ, olyan rendkívüli csillagászati felfedezések lesznek.

15 évvel ezelőtt építettem jelenlegi házamat, amelynek félkész állapotában már a tetején volt a csillagászati kupola. Benne három műszer, amelyek paralell működnek. Egyszerre kutattam és vizsgáltam, és imádtam csinálni. Újjáalakítottam világhírű hibás műszeremet, és legtöbb épített műszerem saját konstrukció, és saját kezű kivitel is.

Stephen Hawking összes könyvét elolvastam, nagyon sokat tanultam tőle, például azt írta, "hogy ha eljutottál a 15. oldalig és addig nem értettél valamit, akkor tedd fel a polcra a könyvet, ott is jól mutat."
Ezenkívül Einstein a kedvenc íróm, mert végtelen nyugodt logikával magyarázza el az általános relativitás képletét, és egyebeket.
Szívesen olvasom John Gribbin könyveit , Jim Al-Khalili,  és Michio Kaku munkásságát is.
Heisenberg csodálatos elméletei, írásai mindig megragadtak, és még sok más fizikus írótól olvastam csillagászati könyvet.
Mivel születésnapomra kedves barátaimat, orvosomat meg szoktam hívni, és ők, ismerve érdeklődésemet csillagászati könyvvel szoktak megajándékozni. Már-már kevés olyan magyarországi csillagászati könyv van, amit nem olvastam. 
Fent jósolt 15 éves változásra a fizika terén büszke vagyok, mert egyszerűen megéreztem a változás szükségességét és kényszerét. Ez számomra olyan, mint a matematikában a Nagy Megsejtés.
Nekem ez volt a Nagy Megsejtésem. És ez meg is valósult.

Kívánom Kedves Olvasóimnak, hogy valósuljanak meg Álmaik,
a fizika váltsa valóra csodálatos törvényeit, a Húrelméletet,
éljük meg egészségben a jövőt. 

Hollósi Ferenc

Budapest, 2024.04.23.