KÜLÖNÖS HASONLÓSÁG AZ EMBERI AGY ÉS AZ UNIVERZUM KÖZÖTT

​​Előzmény: hogy gondolataimat közérthetőbben kifejezhessem, alkalmaztam saját készítésű képeket, de szükségesnek véltem a „nagyok” által készített képeket és leírásokat is alkalmazni, mindig közzétettem a kép és leírás készítőjének adatait, ezért köszönettel tartozom az alkotóknak!

Találkozott a kozmológia és az idegsebészet, aminek eredménye, hogy az agy és az Univerzum – ez két komplex rendszer megdöbbentő módon hasonlít egymásra.

Franco Vazza, a Bolognai Egyetem asztrofizikusa és Alberto Feletti, a Veronai Egyetem idegsebésze közösen publikáltak egy tanulmányt, melyben az emberi agy és az Univerzum összehasonlításával foglalkoznak méghozzá mennyiségi alapon. Kutatások eredménye, hogy találtak egy sor meglepő hasonlatosságot a két rendszer szerveződése között.

Érdemes tisztázni, hogy egyáltalán miket tekintenünk ezen rendszerek elemeinek: az agyunk esetében az idegsejtek, neuronok hálózatát vizsgálták, míg az Univerzum kapcsán a galaxisok szerveződését. Természetesen iszonyatosan eltérő nagyságrendekről van szó, de a kozmológia és az idegsebészet határán született vizsgálat végkicsengése, hogy többféle fizikai folyamat is szerepet játszhat a bizonyos bonyolultságú, önszervező struktúrák felépítésében.

Agyunk növekedését matematikai szabályok vezérlik, és már ismerjük őket a kutatók fejlett mikroszkópia és matematikai modellezés segítségével felfedeztek egy mintát, amely az agyidegeinek növekedését szabályozza. A tudás előkészítheti az utat a mesterséges szövetek és szervek biomérnöki előállításához.

A hasonlóságokra áttérve: az emberi agy 69 milliárd neuronból épül fel, míg az általunk is megfigyelhető Univerzum legalább 100 milliárd galaxisból. Azonban mindkét rendszer esetén igaz, hogy mind a neuron, mind a galaxis a teljes tömeg mindössze 30 százalékát adja. Ráadásul a galaxisok és a neuronok elhelyezkedése/szerveződése is emlékeztet egymásra: olyanok ez az alapelemek, mint hosszú zsinórokra felfűzött gyöngyök. Ráadásul mindkét rendszer esetén a fennmaradó tömeg 70 százalékát látszólag passzív komponens alkotja. Az Univerzum esetén ez a sötét energia, az agyunk esetén pedig a víz.

Ezen megállapítások után olyan számítást futtattak le, melyben galaxisok hálózatát szimulálták az agykéreg és a kisagy bizonyos területein. A cél az volt, hogy megvizsgálják, az anyag fluktuációja miként hasonlít egymásra ezekben a nagyságrend szempontjából irtózatosan eltérő rendszerekben. Azt a sűrűségvizsgálati eljárást, mellyel a csillagászok a galaxisok térbeli eloszlását szokták mérni, vetették be az agy esetén is. Az eredmény pedig igencsak meglepő volt: az agykéreg ideghálózatában az említett fluktuáció megoszlása megfeleltethető az anyag eloszlásának az Univerzumban, vagyis a galaxisok közötti kozmikus hálózatban. Természetesen arányokról van szó, a nagyságrend ennél jobban talán nem is térhetne el egymástól: ami az agyban 1 mikrométer, az Univerzumban 5 millió fényév is lehet.​

Ezen kívül kiszámítottak egyéb, ezeket a hálózatokat jellemző paramétert is. Ilyen például az adott rendszer csomópontjainak (neuron vagy galaxis) átlagos kapcsolódási száma (tehát, hogy hány másik csomóponttal tart fenn kapcsolatot). Vizsgálták azt a tendenciát is, hogy a relevánsabb, központi csomópontoknak jóval több a kapcsolata. Mint  tudósok nyilatkoztak, ezen paraméterek közül rengeteg egyezett meg egymással.

A miértre egyelőre csak hipotézisek születtek: valószínűleg a kapcsolódás ebben a két rendszerben hasonló fizikai törvényszerűségek mentén épül fel annak ellenére is, hogy teljesen más fizikai törvények irányítják a galaxisokat és a neuronokat. A szóban forgó fizikai törvényszerűségeknek azonban sokkal inkább a bizonyos komplexitású hálózatok szervezésében lehet univerzális szerepük. Mindez azt jelenti, hogy a két hálózat – az Univerzum és az agyunk szerveződését tekintve jobban hasonlít egymásra, mint mondjuk a kozmikus háló egy galaxisra, vagy az ideghálózat egy idegsejt belsejére. A mostani eredményeket további kutatás követi, amelynek keretében mindkét rendszer evolúcióját alaposabban is tanulmányozzák majd.

Rendkívüli hasonlóságokat mutat az emberi agy és az univerzum, összetételében és felépítésében. Fizikájuk is teljesen hasonló. A fenti tanulmányban részletesen leírták az összehasonlító adatokat. Óhatatlanul felmerül az, hogy az emberi agy egy gondolkodó szerv. Az Univerzum hasonló  felépítésű, mint az agy, tehát az is lehet gondolkodó? Tudom, ezt jobban meg kellene indokolnom. Az agy ideghálózata hasonló, mint az univerzum sötét anyag hálózata. Az agy ideghálózatának csatlakozási pontjain idegsejtek vannak, amelyekkel gondolkodunk és gondolatokat továbbítunk. Az Univerzumban sötét anyag, háló van, amelynek csatlakozási pontjain galaxisok és csillagok vannak, pont, mint az agy ideghálózatában. Nem lehetetlen, hogy itt is működik információ átvitel, mint az agyban.

Lehetséges, hogy az Univerzum egy, vagy „A gondolkodó”. Talán még az is lehetséges, hogy az Univerzum a Teremtő, aki így gondolkodik. Igazolva létét azzal, hogy az emberi agy felépítése, működése és számtalan adata arányaiban azonos az Univerzuméval, tehát egyáltalán nem véletlenek az egyezések (lásd fent). Az Agy és az Univerzum is, a Teremtő által készültek, azonos mintára. Ezek alapján az sem lehetetlen, hogy az Univerzum a Teremtő agya. Az emberek az agyuk 5-8%-át használják vajon miért hozta létre az agyat az evolúció ennyire túlméretezve,miért van a nem használt részt az agyban?

Szuperszámítógép szimulálja a gondolatokat

A világ egyik leggyorsabb számítógépe segít kideríteni, mi történik a másodperc milliomodnyi része alatt lezajló események során, ami egy-egy gondolat kialakulását előzi meg. Hogyan születnek a gondolatok az emberi agyban? A folyamat, ami az idegsejtek üzenetközvetítő folyamatai során valósul meg, az agykutatók által alaposan feltérképezett területe az agy működésének, de a sokszor villámgyorsan lezajló reakciók konkrét "lefényképezése" és alaposabb tanulmányozása nehéz feladat elé állítja a kutatókat. A vizsgálatokat azonban a legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépek rendkívüli módon felgyorsíthatják, olyan bepillantást nyújtva az agy rejtelmeibe, amire eddig nem volt lehetőség.

A számítógép a beletárolt adatokkal tud dolgozni, nem képes mint az agy, elvonatkoztatni. 

A gondolatot megelőzi a nagy megsejtés, azt sem tudom, mire gondolok csak sejtek érzek valamit. Ez egy izgalmi állapot féle, teszek, veszek, nem tudom, mit akarok. És akkor egyszer csak látok, hallok, vagy  mondanak,vagy történik valamit, ami elindít egy szinte az egész testre kiható érzést, és elindul egy új gondolat,ötlet létre jön
A gondolatok megszületése egy rendkívül rövid folyamat az agyban, erre nem mernék időt becsülni. Mindenesetre a gondolat nem egy rövid, konkrét témáról szóló, azt megelőzi többszörös áttételes, több témán átfutó, mil-sec-os agyi felpörgés, ennek végeredménye lehet a bevillanás, az ötlet.
Bár egyáltalán nincsen rá kötelező mód, hogyan lehet, legyen ötlet. Az is lehet, hogy sok idő múlik el, míg megjön az ötlet, ez lehet sec, perc, óra, nap, év, esetleg végtelen.
De nincs annál nagyobb élvezet, mint amikor bevillan az ötlet, esetemben ilyenkor már azt is tudom részletesen, hogyan lehet az ötletet megvalósítani. Ha ez éjszaka történik akkor fel kell írni mindenképpen az alapötletet, de napközben is jó, biztos ami biztos.

​Az általam leírtak azt is bizonyítják ma még, nem a számítógép az úr. Az emberi agy nem csak a beletáplált, tényekkel, adatokkal, operál, dolgozik, mint a számítógép. Az agyunk, sok témát felölelő, széleskörű ismeretekkel, tapasztalatokkal bír gondolkodik és ezekből alkotni is tud. Az agy általa teljesen ismeretlen témákat azokat összevonva, vagy éppen szétbontva, újat tud alkotni, sőt ebből feltalálni is képes. Az agy által nem ismert témákban felismerve az összefüggéseket az ismeretlenben, új felfedezést készít tehát elvonatkoztatni is képes pl. Victor Hugo francia író” Nyomorultak” című világhírű regényét, a Párizsi temetőben látott sírfelirat olvasása után kezdte el írni, 17 év alatt készült el a mű.

Van olyan eset is, hogy nem csak egy ember, hanem kettő vagy akár többen is összejönnek és egymással beszélve egy, gondolatot kiegészítve közös alkotásban születik meg az újdonság a találmány.

Ilyen módszer a Brainstorming is.

A Brainstorming  egy 3-8 fő általi csoportos probléma megoldó módszer, amely  magában foglalja a kreatív ötletek és megoldásokra  törekvést és kialakítását . Ez a technika  intenzív, szabad  megbeszélést  igényel, amelyben a csoport minden tagját hangos gondolkodásra ösztönzi, és sokrétű tudásuk alapján minél több ötletet javasolnak. Ezekből a gondoltokból születhet a probléma megoldás vagy teljesen új ötlet  is.

Az Emberi agy tudása határtalan, bár a zsenik  az agy 8-10%-át használják ki, ezért az agy tudása Végtelen egyáltalán nincsen kihasználva. Irányítja testünk teljes működését, nem kis feladat, de nem zárkózik el attól sem, hogy mi irányítsuk az agy gondolatait és müködését Pl. szimpátia, szeretet, szerelem vagy konkrét feladatok megoldása esetén.

A végtelenről magam is írtam egy dolgozatot szerintem ide tartozik:

https://astronomyknowhow.hu/hu/a-vilagegyetem-vegtelensegenek-bizonyitasa

Hogyan zajlik az üzenetközvetítés?

Az agy idegsejtjei sejtmagból és sejttestből állnak, ezekből ágaznak ki azok a nyúlványok, amelyek az üzenetek közvetítésében játszanak szerepet: a rövidebb dendritek és a hosszabb axonok. A dendritek felelnek a sejt felé történő információátvitelért, míg az axonok feladata a sejtből kiinduló és a szomszédos sejt felé irányuló üzenetküldés. Az üzenet átadása kétféleképpen mehet végbe, elektromos jelek és kémiai jelek útján, a kémiai jeleket pedig a neuronok közötti szinapszisokon keresztül juttatják át a sejtek egymás között. A szinapszisok lehetnek kisebbek, ezeken át valósul meg az elektromos jelküldés, a kémiai szinapszisok valamivel nagyobbak, ezek esetében a szinaptikus rés akár 20-40 nanométer kiterjedésű is lehet.

Ahhoz, hogy ezt a távolságot át tudják hidalni a neurotranszmitterek, vagyis azok az anyagok, amelyek a másik sejt dendritjeihez vagy axonjaihoz eljutva az ingerületet közvetítik, szállítóeszközökre van szükség, ezt a szerepet a vezikulák, apró hólyagok töltik be. A vezikulákban tárolt anyagok csak akkor haladhatnak tovább útjukon, ha a hólyagszerű üregekből kikerülve bekerülnek a szinaptikus résbe, de előbb a vezikuláknak át kell törniük a sejteket határoló membránon.
A hólyagok vándorlásának folyamatát az akciós potenciál indítja be, ami akkor alakul ki, ha az idegsejtek membránján található ioncsatornákon megfelelő mennyiségű kalciumion áramlik át és felbomlik a nyugalmi, egyensúlyi helyzet, vagyis eléri a kritikus szintet a membrán két oldala között az ionok mennyisége és a töltéskülönbség. A neurotranszmittereket fuvarozó vezikulák ilyenkor tehát elindulnak vándorútjukra és megérkeznek a preszinaptikus membránhoz, hogy leadják a szállítmányukat, amelyek aztán a posztszinaptikus membránhoz haladnak tovább. A folyamat azonban villámgyorsan megy végbe, feltehetően azért, mert a vezikulák előre felkészülnek az ingerületátvivő anyagok leadására kalciumionok beérkezésének idejére.

Szépen leírták az agyi sejtek működését a fejünkben a gondolkodás alkalmával. De az ötlet, az új megoldás, a találmány esetén, szerintem tejesen másképp valósul meg, több benne lelki, idegi, véletlen tényező és az alkotásvágy. A fentiekben az emberi agy és a Világegyetem felépítésnek összehasonlításától, szól a tanulmány. Ami rendkívül  messzeható, következtetésre inspirál, ha csak kevéssé igazak az állítások, akkor is, különleges a múltunk és a jövőnk közelít a Teremtő gondolat módjainak  és alkotásának megismerésére. Ehhez szükségesek megfelelő kapcsolatokat biztosító eszközök az űrben és az agyban is Ennek egy kapcsolódási egy módját írjuk le alant. Valami teljesen új fizikát vizionálok látok a fent leírtak alapján ami messze túlmutat a sötét anyag és a sötét anyag problémánkon.

Ahogyan azt megjósolta Vera Rubin 20 éve a sötét anyag és a sötét energia témákról írt doktori disszertációjában. Azt jelezte nagyon előre mutatva, Új módon kell a Világegyetemről gondolkodnunk. Számomra öröm, azt látom, hogy a fent leírtak is azt mutatják, csak az új gondolkodás, vezethet, új megismerésekre, a világegyetem, a születés, az élet a betegségek gyógyítása, és még sok témákban, egyáltalán nem lezárva a témák sokaságát.

A témaindító arról ír, hogy az agy és az univerzum jentősen hasonlítanak egymásra. Tehát  megérdemelne az Univerzum is pár sort.

Az Univerzum keletkezése hosszú ideig és mai is a Nagy Bumhoz kötődik. De a fizikusok a Nagy Bummig számításaikkal eljutnak, de a Nagy Bummra nem tudnak magyarázatot adni. Többen, így jómagam is egy másik lehetőséget találok jónak a Világegyetem keletkezésre,Különös tekintettel arra,hogy Világegyetem mostani ismereteink szerint, sík amit a fizika is igazol 1-es síkság jelzővel, mivel nem lehet a síktól eltérő görbületet igazolni mérésekkel. Ha sík a Világegyetem, akkor kétséges, a Nagy Bumm akkor, nem volt robbanás valami más volt a keletkezése a Világegyetemnek.

Ez a más keletkezési lehetőség Szerintem,hogy két sík Univerzum találkozott és egymáshoz súrlódva érintkezett, ekkor anyagot is cseréltek óriási hőfok keletkezése mellett. Így jött létre az ismert mai Világegyetem. Amelynek anyagai az ismert és látható anyagok 4%-ban valamint a nem ismert, sötét anyag 26%-ban és a sötét energia 70%-ban ezek együtt alkotják együtt az Univerzumot. Az ismert anyag jellemzőit és fizikáját több ezer éve kutatjuk, de még mindig nem ismerjük teljesen, mondhatni, több ismeretlen van előttünk az ismert anyagról, mint amit megismertünk. A Világegyetem három anyaga, kölcsönhatásban működik együtt.

Az ismert anyagot jól összetartja valami, a galaxisokat és ködöket a sötét anyag, és ez a valami az ismeretlen a sötét anyag, ami Világegyetemet behálózó hálószerű fonatot hozott létre és ezek fonat szálak és csomók tartalmazzák az ismert anyagból kialakult, galaxisokat, ködöket és csillagokat. Valójában pontosan úgy épülnek össze, mint az agyi ideg hálózat felépül. Így a nagy hasonlóságuk érdekes, de félelmetes gondolkodási távlatokat nyit meg, a makro és a mikro világban és óhatatlanul felmerül a forma és az  abból eredő funkció jelentősége is. A Teremtő a jól bevált formát, ismétli kicsiben és nagyban. De lehet, hogy önmagát mutatja így meg! 

Befejezésül nem feledve, a sötét energiát is tárgyalni kell. Annak a feladata a jelenlegi ismereteink szerint az Univerzumban lévő sötét agyag által alkotott és az ismert anyagot összetartó háló fonatok közötti üres részt kitölti. És most azon munkálkodik, hogy az Univerzumot, állítólag fénysebességgel, de lehet, hogy kisebb sebességgel, (ez bizonytalan), de széttágítja az űrben. Én ebben nem hiszek. A tágulás lehetséges, de az Univerzum sűrűsége nem változhat, tehát mindig létrejönnek az üres részekben anyagok, hogy kitöltsék a teret.

Nagyon jó, hogy az atomok bontásában eljutottunk a Húrelmélethez, de úgy vélem, néha hátra kell lépni és távolról is szemlélni az egészet, hogy jobban láthatóvá váljon, amivel foglalkozunk, ami gondot okoz, és nem megoldhatónak tűnik.