HU
Magyar
HU
Magyar
GB
English
Weboldal címe
Weboldal alcíme

​A MÁSIK UNIVERZUM ÉSZLELÉSE!
#Forever  #Love  #Photos

A Másik Univerzum észlelése!

Előzmény: hogy gondolataimat közérthetőbben kifejezhessem, alkalmaztam saját készítésű képeket, de szükségesnek véltem a nagyok által készített képeket és leírásokat is alkalmazni, mindig közzétettem a kép és leírás készítőjének adatait, ezért köszönettel tartozom az alkotóknak!

AZ ŰR
Az Űr végtelen, hőfoka -270C˚, az abszolút hideg az űrben -273,16 C, és fény nincsen, tökéletesen sötétség uralkodik benne. Ha az űrben körülnézünk, nem látunk semmit, nincsen irány, jobbra, balra, fenn, lenn, tehát azt sem tudhatjuk, hogy hol vagyunk, és gravitáció sincsen, tehát nem tudjuk, hogy állunk, vagy mozgunk-e, nincsen támpont a viszonyításra, de azt nem jelenti, hogy nincsen benne anyag. Van anyag az Űrben, cm³-ként min. 1 atom. Ezen kívül léteznek különböző porok, a csillagrobbanásokból, valamint van benne virtuális anyag is.

A virtuális anyagnak az a tulajdonsága, hogy pillanatokra létezik, de van gravitációja és egyesülhet az ismert anyaggal. Ezért anyagának is kell lennie. Tehát ”nem a semmiben vagyunk az űrben, mert a semmi csak egy lehetőség, ott lehet majd valami”, és ez érvényes az egész ÜRRE. 
Ha az ŰRRE érvényes, hogy van benne virtuális anyag, akkor ez azt is igazolja, hogy sokféle ismeretlen anyagok is létezhetnek benne, ezekből mi csak a virtuális anyagot ismerjük.
Az Űrben nem véletlenül, hanem a Teremtő akaratára jött létre a Világegyetem, benne elsősorban a Föld, és rajta az élet, amit a „A Teremtő léte és létrejötte” értekezésemben alaposan, tényekkel, fizikával megindokolva igazolok, bizonyítok.
https://astronomyknowhow.hu/hu/a-teremto-lete-es-letrejotte

Ebben a végtelen Űrben van végtelen számú, Multiverzum és benne Univerzumok végtelen sokasága. Egy ilyen  Univerzumban létezik a Tejút, a Naprendszer és a Föld is.
„A Világegyetem végtelenségének állítása, magyarázata, bizonyítása” című értekezésem megértéséhez, elfogadásához szükségessé vált a Világegyetem működésének részletesebb ismertetése.
https://astronomyknowhow.hu/hu/a-vilagegyetem-vegtelensegenek-bizonyitasa

Ezen kívül, mivel szinte az összes  asztrofizikai mérést a fény viselkedésével végzik, és tulajdonságaival bizonyítják, így szükségesnek véltem „A fény rejtélyes útjáról” írt dolgozatom újbóli ismertetését.
https://astronomyknowhow.hu/hu/a-feny-rejtelyes-utja-a-vilagegyetemben

Már i.e 2000-ben a Perzsiában csillagászok vizsgálták az eget, és a csillagok távolságát is tudták mérni ma is meglévő eszközükkel. A Görögök i.e.400 kutatták az eget, ők vezették be az atom szót a csillagászatban, és ők rajzolták fel először a gömbölyűre a csillagokat, közepében a Földdel. 1600-ban Galilei történelmet írt, megalkotta a róla elnevezett Galilei távcsövet, és ezzel felfedezte a Jupiter körüli Galilei holdakat. A csillagos eget, a fényt igénybe véve ma is kutatjuk az Univerzum rejtelmeit. Rengeteg féle távcsővel, hatalmas Földi óriás teleszkópokkal, sőt űrteleszkópokkal is. A tudósok igazán sok csodálatos eredményt értek el az Univerzum anyagainak és működésének megismerésében, és még sok megismerendő kérdés és rejtély vár, megoldásra. A sötét anyag, a sötét energia és a gravitáció, anyaguk és tulajdonságuk még megismerésre, felfedezésre vár.

Jómagam 3db párhuzamosított teleszkóppal vizsgálom az eget, és sok örömben volt részem. Ma már változott az érdeklődésem, elsősorban csillagász elméleti kutatási munkákat olvasok, és tanulok, számomra ismert olvasott fizikai asztrofizikai könyvek. Stephen Hawking összes könyve, Richard Panek 2 db könyve, Michio Kaku 3 db könyve, John D Barrow, John Gribbin 2 db könyve,Jim Al Khalili 2 db könyve, és még sok más író könyveit olvastam. Ha ezek olvasatakor, új ötletem van, akkor leírom gondolataim, ötleteim,és azokat közzé teszem az astronomyknowhow.hu internetes oldalamon, csak ebben az évben 3500 megtekintőm volt. Számomra az Asztrofizika mindig örömet okoz azzal, hogy ha valamit megértek, akkor abból, többször új saját gondolatom is keletkezik. Persze az igazság az, hogy mindig kiderül, ha valamit megértünk, akkor új, ismeretlen dolgokra látunk rá, és ez benne szép és izgalmas is. Jelen dolgozatom is ilyen módon íródik, és írás közben további új gondolatok is születnek a fejemben, a leírtak vezetik a tollamat, ahogy most is.

A UNIVERZUM keletkezése a Nagy Bumm helyett más módon

Hosszú ideig a tudomány álláspontja az Univerzum keletkezéséről az volt, hogy egyetlen atomból keletkezett egy óriási robbanással, ”Nagy Bummal” az Univerzum, aminek gömb formájú létrejöttét állítják.
Kérdés, hogy lehetett Nagy Bumm anyag nélkül?
Időközben több új teória is fölmerült az Univerzum keletkezésére, de mindig a Nagy Bumm volt a kiindulópont, bár volt olyan teória is, hogy az Univerzum a semmiből jött létre.
Új mérésekkel igazolt tény, hogy az Univerzum ma nem gömb alakú, nem cső alakú, hanem sík alakra rendeződött, ezt igazolják a legújabb mérések, melyek szerint az Univerzum nem hajlik meg, formája sík.
De még mindig nem oldódott meg, hogy a semmiből, vagy egy atomból hogyan jöhetett létre az Univerzum hatalmas mennyiségű anyaga. Különös tekintettel arra, hogy az Univerzumnak csak 4%-át, a látható anyagát ismerjük, és a fennmaradó, 96%, amelyek sötét anyag és sötét energiaként és gravitációként ismertek, azaz anyagaik nem ismertek.
Hogyan jöhetett létre a semmiből vagy egy atomból?
Jelenlegi tudásunk szerint az Univerzum 90 milliárd fényévnyi szélességű, de lehet, hogy nagyobb, vagy csak addig tudnak műszereink mérni. Arra nincsen magyarázat, miért ekkora méretű az Univerzum, miért nem fele, vagy dupla, esetleg tízszer nagyobb méretű, mint a jelenleg mért.
Ki és Mi határozta meg létét, méretét? Talán a Teremtő lehetett.
Ez mind arra utal, hogy milyen keveset tudunk mi az űr fizikájáról, és arról, hogy abban milyen módon jön létre egy vagy több Multiverzum, és benne az Univerzumok.

Arra van elképzelésem, hogyan alakultak ki a Nagy Bumm nélkül az Univerzum anyagai, az ismert anyag, a sötét anyag, valamint sötét energia. A keletkezéskor létrejött a Világegyetemet alkotó összes anyag.

A keletkezés úgy is történhetett:
 hogy két sík világegyetem, eltérő anyagból, súrlódott egymással. az egyik az ismert anyagú világegyetem, a másik sík a sötét anyagból és sötét energiából létezett. Ez a találkozás és az anyagcsere a két sík világegyetem között, alkotja a jelenleg ismert Univerzumot.

Ezeknek létrejöttét jól igazolja új elméletem, amely szerint az űrt kitöltő nagy vákuum nem üres tér, abban léteznek anyagok, minimum 1cm3-ként egy atom, melyeket nem ismerünk, de léteznek virtuális anyagok is, amelyeket ismerünk.
Ezeknek a virtuális anyagoknak olyan tulajdonságuk van, hogy a világűrben rendkívül rövid időre előugranak, akár többen is, majd újból eltűnnek a nagy vákuumban, az űrben.

A keletkezés így is létrejöhetett,
hogy a virtuális anyag 1 szemcséje az űrből kilépett és nem lépett vissza, hanem anyagot alkotott egyesült egy anyag szemcsével.
Erre van példa, ez az új anyag, szemcse ismételten bevonzott, egyesült több, hasonló anyaggal, akár az űrből, vagy a virtuális anyagokból álltak. Miután sok új anyag darab csatlakozott egymással, ezeknek gravitációs vonzásuk is lett, amely bevonzotta már ismert módon a további anyagokat, hatalmas mennyiségben.
Ennek az óriási anyaghalmaznak a létrejötte sok milliárd évet igényelt. A szükséges mennyiségű hatalmas anyagfelhő létrejötte után, az anyagfelhő hatalmas sebességgel történő összezuhanásával, és hatalmas hő fejlődése mellett zajlott le a teremtés. Így jött létre a Világegyetem összes anyaga, ez úgy tűnt, mintha robbanás történt volna.
De nem az volt, hanem egy különleges keletkezés történt, egyre nagyobb tömegvonzással, gravitációval, anyag összezuhanással, és ez úgy is értékelhető, mintha robbanás történt volna.
A Világegyetem anyagának létrejötte után a közepében lévő anyag belseje a saját gravitációja által rendkívül magas hőfokra felmelegedett, és nagyon magas hőfokon izzott. Ennek következtében, nagy sebességgel kitágult, inflálódott, óriásra kitágult, és létrejöttek a protonok és a neutronok.
Jelenleg sík alakban létezik az Univerzum, mérete 90 milliárd fényév, de lehet, hogy végtelen.

 CCa 300.000 év után az addig külön létező protonok és neutronok egyesültek, és magukhoz vonzottak egy elektront, így jött létre a hidrogén atom. És ez az egyesülés fokozódott addig, míg az hidrogén mennyisége el nem érte a mai mennyiséget az Univerzumban. És közben megszületett a FÉNY, amely jelenleg is az Univerzum egyik legfontosabb meghatározó része!
Születése óta, az Univerzumban, legnagyobb mennyiségben Hidrogén atom van!
És ezzel elkezdődtek a csodák! A Hidrogén nélkül nem lehetne víz, ami az élet alapvető feltétele.
A Hidrogén atomban 1db pozitív töltésű proton van, amely 1db semleges töltésű neutronnal alkotja az atom magját.
A hidrogén atommag körül létezik a negatív töltésű elektron. Az elektron negatív töltésű, a proton pozitív töltésű az ellentétes töltésű anyagok vonzzák egymást, tehát egyesülniük kellene, de hála csodának nem történik ilyen egyesülés.
Ha egyesülne a proton és az elektron, azonnal megsemmisülne a hidrogén atom, ami a Világegyetem 90%-át alkotja.
Tehát ezért létezünk ma mi is, és az Univerzum is, mert a negatív töltésű elektronfelhő nem részecske, hanem egy piciny felhő, amely körpályán száguld a hidrogén atommag körül, és olyan sebességgel mozog, hogy az atommag soha nem tudja magához vonzani. Ez nem teljesen igaz, kísérletek esetében és a gyorsítókban lehetséges az atommag és az elektron egyesítése.

AZ ELEKTRON
Szerintem
ahhoz, hogy az elektron ilyen sebességgel száguldjon az atommag körül, valamilyen energia szükséges, kifogyhatatlanul állandón. És növeli a problémát, ha nemcsak egy elektron száguld körben, mint a hidrogén esetében, mivel a Mengyelejev féle periódusos rendszer szerint 100-nál is többféle anyag és atom létezik, amelyeknek atomjai több protont, neutront és több elektront tartalmaznak. Mekkora zavar lehet, ha nagyon sok elektron száguld körben az atommag körül, még akkor is, ha azok nem egy pályán mozognak, hanem több pályán léteznek.

Igen, de honnan van az elektronoknak mozgási energiájuk és annak a pótlása? A feltett jogos kérdésemre cca 50 féle magyarázatot olvastam, amelyek bevallottan egyike sem nyújt megoldást, de rengeteg matematikát, Bohr-t és Schrödinger-t, valamint Heisenberg határozatlansági elvét említik az elektron mozgása tárgyában, valamint a kvantumfizikát is bevonják, de igazán a kvantumfizikát csak javasolják, azt, az eddig olvasott magyarázatokat szerintem senki sem érti, talán az sem, aki leírta. Tehát az általam feltett kérdésre, az elektronok mozgási energiájának pótlására nincsen válasz!

Gondoltam Én is leírom az 51-ik megoldást, még jó is lehet!
Úgy gondolom, hogy az elektronfelhő mozgási energiájának pótlását, az atommagból a benne lévő proton továbbítja felé sugárzással, ezért nem zuhan az elektronfelhő az atommagba, így tud a fenntartható pályán a megfelelő sebességgel örökké mozogni! A proton pozitív tulajdonsága ettől nem változik, csak mozgási energiát közvetít az atommagból az elektronfelhőnek!
Az elektronfelhő szigorúan a saját pályáján, energia szintjének megfelelve, haladhat, egyszerre van a pályáján mindenütt, mivel nem részecske, hanem elektronfelhő.
Az elektronfelhő azért is nem tud a protonba esni, mivel a pályáján a legbelső energiaszint sávban van, és a megfelelő nagy sebessége mellett, amely távol tartja az atommagtól, de mindig a protonra akarna esni, csak az éppen a túloldalon van, így tovább halad körben. Az energia szintek, pályák darabszáma és energia szintje, szoros összefüggésben vannak az atommagban lévő protonok és neutronok darabszámával. Csak hogy érzékelni lehessen a távolságokat, az elektronfelhő legbelső energia szintjének, pályájának átmérője legyen az országház kupolája, akkor az atommag egy alma méretű lenne. Tehát rengeteg üres tér van szabadon az atomokban, és mégis lehet kemény szilárd test az atomokból. Az atomok csak nagyon keveset nyomhatók össze, utána taszítás lép fel az atomok között.
Érdekes kérdés, hogy az elektronfelhő miért veszíti el a sebességét tökéletes vákuumban. És az, hogy miért nem veszíti el a sebességét az atommag körüli keringése közben, az ŰRBEN és a Földön sem.

Az atommagot a proton, neutron és a mezon tartja össze. Az atommagokban a proton és neutron a mezon segítségével testet tud cserélni. Az elektron körül virtuális protonok felhője van. 

​A mezonnak nagy súlya kell, hogy legyen, hogy a nukleáris kölcsönhatást is figyelmen kívül hagyhassa, és ma már tudjuk, hogy figyelmen kívül hagy minden erőt, a gyenge kölcsönhatásokat is. A mezonok a semmiből jönnek, és végtelen helyre távoznak. A mezonok a testünket figyelembe véve, a Földön is akadály nélkül át tudnak haladni az atommag és az elektronfelhő közötti részen.

Az atomi világ megismeréséért Anderson 1936-ban kapott Nobel díjat, majd
Dirac is az atomi világ megismeréséért kapott 1939-ben Nobel díjat. 
​A neutron felfedezéséért James Chadwick kapott Nobel díjat. 
Az elektron felfedezője Joseph John Thomson, 1897-ben,
melyért 1906-ban Nobel díjat kapott.

Fénykép készült egyetlen atomról                 A képen az egyes atomi kötések hossza is látható.
(2010.09.29. Origo)                                          A világosabb és sötétebb foltok az elektronsűrűséget 
​                                                                            jelzik. (Fotó: IBM)

FÉNNYEL VALÓ MÉRÉS

A fentiekben leírtam, az Univerzum születésének feltételezett lehetőségeit, és saját, két sík világegyetem találkozása verziómat is. Mindenesetre a világegyetem bárhogyan született, ezen még vitatkozhatnak a tudósok, van, létezik. A legnagyobb tudósok egyike, Steven Hawking úgy vélekedett, hogy nemcsak egy, a világegyetemünk, hanem számtalan világegyetem létezik az Űrben, a multiverzumokban. És ezek a világegyetemek szerinte összeköttetésben vannak egymással. Ezért igazán jó lenne keresni, találni egy multiverzumot az űrben, és egy, a közelünkben lévő másik univerzumot. Erről is szólnak az alább leírtak.

A multiverzumok elképzelt ábrája, összekötő féreg lyukakkal

Elképzelhető, hogy Univerzumunk csupán egyike a végtelen számú párhuzamos univerzumnak, amelyek mindegyike összeköttetésben áll egymással, Hawking szerint.
Ivo Labbé, az ausztrál Swinburne-i Műszaki Egyetem kutatója szerint nyilvánvaló volt, hogy a Hubble nem látja az Univerzum történetének az egészét, mivel
az ultraibolya és a látható tartományban lévő fény, amely az első galaxisok csillagaiból indult az útjára hozzánk már infravörös fényként ér el minket, vagyis a 10.2 eV energiájú foton hullámhossza 1.21x107 m, ami a spektrum ultraibolya részére esik. Tehát amikor egy foton az n=1 szintről az n=2 szintre ugrik, egy ultraibolya fotont kell, hogy elnyeljen. Az n=2 szintről az n=1 szintre ugorva egy ultraibolya fényű fotont bocsát ki.

Ebből az következik, hogy a fény nyúlik, tehát a látható univerzum 13.8 mrd fényév, de a fénysebesség 13,8 mrd fényév távolságban nem konstans, hanem változik?
https://astronomyknowhow.hu/hu/a-feny-rejtelyes-utja-a-vilagegyetemben
Ráadásul a fény terjedése nem több mint 13.8 mrd fényév. Ez abból is adódhat, hogy azon túl már nincsenek atomok, vagy ha léteznek, másképp reagálnak a fényre, nem ismerik a fényt. Hasonlóképp, mint a sötét anyag és a sötét energia. A Világegyetemen túl is létezik anyag, tehát vannak atomok amelyek, eltérnek, mások, mint az általunk ismert atomok, így az sem lehetetlen, hogy ott nem létezik fény, vagy más módon, hullámhosszon terjedhet az ismeretlen atomok „fényjellegű” kapcsolata. Pl. ezért nem észleljük a Világegyetemen túl lévő társ Világegyetemeket. Be vagyunk zárva az ismert Világegyetemünkbe, mivel csak 13,8mrd fényév távolságra láthatunk, bár a röntgen és rádió csillagászat távolabb is lát, de nem elég távolságra.
Tehát valami olyan észlelési módot szükséges megalkotni, amely távolabb is lát, mint a fény, 13.8 mrd fényév, annak többszörösére, és más összetételű atomokból álló anyagot is képes látni! Bár a James Webb űrtávcső gyönyörű képeket készít, de számomra csalódás. Azt hittem, hogy távolabb fog látni, mint a Hubble űrtávcső.
De győzött a fizika, a fény nem haladhat távolabb, mint 13.8 milliárd fényév.

Az exobolygók, több mint 3000db, távészlelésével sok tapasztalatot gyűjtöttek a kutatók, talán hasonló, de kiterjesztett módon lehetne másik Világegyetemet, Univerzumot észlelni?

A virtuális kvantumanyag eredetét nem tudjuk, de létezése megelőzi a” Nagy Bumm” létrejöttének idejét, sőt annak létrejöttében is nagymértékben részes.

Szerintem az ismert Világegyetem, valamint a még nem ismert világegyetemek forognak és mozognak a kozmoszban. Ezt ma még nem tudjuk méréssel igazolni, mivel nem látunk másik világegyetemet.
Ha a másik világegyetem észlelelése megtörténik, akkor megváltozik az űrfizika, hiszen igazolni tudjuk azt is, hogy a világegyetem forog, és azt is, hogy másik világegyetemhez képest mozog, tehát nem statikusan áll a kozmoszban. És esetleg a Világegyetem keletkezéséről is bővebb információnk lesz.

A kozmoszban a mi időnkhöz képest rendkívül lassúak a történések, változások. Így nem lehet tudni egyszerűen, hogy valaminek ott van a helye, és ahhoz képest mozdulatlan, vagy mozog. Azért nem, mert a kozmosz végtelen űrben és térben nincs viszonyítási lehetőség, hogy van-e mozgás vagy nem. Nem lehet tudni, hogy adott objektum ott volt, ott van, vagy ott lesz! A mozgás, térbeli bizonyításához legalább három objektumot kellene látni a műszerekkel.
Véleményem szerint az ismert Világegyetemünk nagy sebességgel tágul.
A fizikusok azt jósolják, hogy rendkívül hosszú idő alatt egyszerűen szétoszlik a kozmoszban. Vagy megáll a tágulás, és összezsugorodik a Világegyetem, és utána egy nagy bummal ismét fölrobban. De lehet, hogy akkor már nem a mai anyag lesz az alkotórésze, hanem antianyagokból és antiatomokból épül fel.

Másik Univerzum észlelése!

Állítom, hogy a Világegyetemben a Földön élő emberek nagy többsége igazán kíváncsi arra, hogy létezik-e másik, vagy több világegyetem. Fent leírtam, hogy a távolságon túl még több tényező is akadályozza a másik Univerzum láthatását, észlelését.

Szerintem lehetne akár Föld méretű teleszkópot készíteni. Ez nem valószínű, De az lehet, ha kisebb-nagyobb, és sok távcsövet a Földön egyszerre egy célra irányítva, és egyszerre exponálva készíteném a képet, így egységesítve a sok képet, a sok pixelt, így több részletet megláthatnánk a vizsgált objektumból.

Ebből következik számomra, hogy még eddig saját Világegyetemünkön túl, másik világegyetemet, Univerzumot eddig még nem észlelt senki. Ezért a fentiek ismeretében azt gondolom, hogy még több, rádió, röntgen távcsövet kellene összekapcsolni a Földön, ami még fontosabb, a James Webb, a Hubble és más alkalmas űrtávcsövet is hozzákapcsolni, és felvételeiket, képmezőjüket összekapcsolni, így egy távolabb látó képmező jönne létre, összeadódnak a képpontok. Ezek a teleszkópok egyszerre, egy időben, egy objektumra állva készítenének képet, felvételeket a mélyégboltról. Szerintem az elképzelhető irány lenne az ismert világegyetemünk olyan részéről, ahol nagyon kevés objektum van, ahonnan jól lehet kilátni az űrbe, vagy jól láthatóan, külső vonzerő felé haladnak folyamként sok százas csoportban a galaxisok. Kutatásra ez az irány is érdekes lehet, mögöttük lehetséges egy másik Univerzum. Ezekkel és más módszerekkel elképzelhetőnek tartom, hogy külső, távoli idegen Univerzumot észlelünk, minden csillagász és asztrofizikus örömére, igazolódna, hogy nem vagyunk egyedül. Így az is igazolódna, hogy az Űr végtelen.
Nemcsak végtelen az Űr, benne léteznek a sík multiverzumok!
A multiverzumok végtelen számban léteznek a végtelen Űrben sík irányban.
A multiverzumokat pedig az Univerzumok töltik ki.
Ezt úgy képzelem el, hogy az Űr végtelen, és benne a sík multiverzumok végtelen számban. Multiverzumokat véges óriási számban kitöltik az Univerzumok a sík minden irányában. Tehát jobbra, balra, előre és hátra, lehet, de nem lehet kilépni a síkból fel és le irányokba. Az Űr végtelen, de ez csak akkor lehetséges, ha a végtelen visszaérkezik a kezdethez, így a végtelent kicsit lehet cáfolni, tehát véges a végtelen! Ugyanakkor felmerül, a végtelen Űrt a multiverzumok tölthetik ki a térben.

Ezek a végtelen multiverzumok az Űrben rendezetten, egymástól megfelelő távolságban létezhetnek, felépítésük azonos a már leírtakkal.
De az is lehetséges, hogy az Űrben nem rendezett állapotok vannak, hanem a multiverzumok hasonlóképp, mint az ismert Világegyetemben, káoszból kialakuló rendben léteznek.

Mivel a Világegyetemet, mindent beleértve a Teremtő hozta létre
“https://astronomyknowhow.hu/hu/a-teremto-lete-es-letrejotte”,
így elképzelhető, hogy hasonló állapotot hoz létre az általam ismerthez.
Olvastam egy kiváló dolgozatot, amely azonos felépítésűnek állítja be az agyat és a Világegyetemet, nagyon jó érvekkel bizonyítva az állítását. Lehet, hogy az ember alkotásakor a Teremtő hajlamos volt megismételni a bevált teremtési módszert.

Mérési eredmény: a Planck-műhold univerzumtérképe a mikrohullámú
háttérsugárzás 30 és 857 GHz közötti tartományában Forrás: ESA                                                               

A Világegyetem fény teleszkóppal mérve 13.8 milliárd fényév átmérőjű?
Ha Rádióteleszkóppal mérik, akkor 90 milliárd fényév átmérőjű. Ebből következtetve csak a rádióteleszkóppal lehet megkísérelni a távoli társ Univerzum létét észleléssel, és bizonyítani a fent leírt módon, sok rádióteleszkópot összekapcsolva a Földön és az Űrben, egyszerre működtetve. Úgy tudom, hogy Kínában van a Föld legnagyobb átmérőjű rádióteleszkópja. Gondolom ők is kíváncsiak a végtelen multiverzumra és a társ Univerzum esetleges létére. Valószínű, hogy megpróbálták észlelni, de nincs hír a mi Világegyetemünkön kívüli létezésről. Még több észlelő rádióteleszkópra egyszerre lenne szükség.
Ezért is épült meg a James Webb – hogy lássa, amit a Hubble nem. Ugyanakkor már a JWST előtt is kihívást jelentett a kutatóknak, hogy megmagyarázzák miként fordulhattak elő masszív galaxisok az Ősrobbanás után mindössze 1 milliárd évvel az univerzumban.
A fent leírt, az űrben lévő multiverzum és a benne lévő univerzumok lehetséges fellelésének módjait ismertetem, de legalább ilyen fontos a vizsgálat szempontjából fontos anyagok, azoknak atomi összetevői. Így lehet, hogy a vizsgálatunk is úgy alakul, mint a sötét anyag és sötét energia témája, amelyet 20 éve nem tudunk megoldani. A sötét anyag, sötét energia az Űrben is előfordulhat, nagy valószínűséggel, amely hátráltatná az esetleges vizsgálatokat. Ugyanakkor az Űrben létezik minden anyag és annak atomi összetevője, így mindenképp lehet találnunk olyan anyagokat, amely az ismert műszerekkel elérhetők, láthatóvá tehetők.
Ahhoz, hogy láthatóvá, vagy csak észlelhetővé tegyük az ismeretlen másik Univerzumot, létre kellene hozni egy központot, ahol megkeresik a feladatnak megfelelő műszerek üzemeltetőit, és ismertetve a célkitűzést,
a másik Univerzum elérése, vagy észlehetővé tétele”címmel felkérik, hogy az egyeztetett időpontban álljon rendelkezésre. Nem biztos, hogy mindenki egyből boldogan vállalja a nagyléptékű gondolatot. Ez a feladat, ha sikerül az egész Földet is megváltoztatná, az asztrofizikát, a fizikát és szerintem a már régen huhogó világvége is változna. Valamint az emberiség tudata is módosulna azáltal, hogy nem vagyunk egyedül, nemcsak a mi Univerzumunk létezik.

A cél, hogy láthatóvá, észlelhetővé tegyük az Űrben az multiverzumokat, és azokban az Univerzumokat. Ehhez el kell fogadni az Űr végtelenségének létét, benne a mutiverzumokat és azokban az Univerzumokat. Amit bizonyítanak az általam közzétett leírtak.
Az ŰR “A Világegyetem végtelenségének állítása, magyarázata, bizonyítása” című értekezésem megértéséhez, elfogadásához szükségessé vált AZ ŰR működésének részletesebb ismertetése:
https://astronomyknowhow.hu/hu/a-vilagegyetem-vegtelensegenek-bizonyitasa
Ez olvasható a leírtakban.  Ha ezeket elfogadjuk, akkor értelmezhetővé válik az Űr végtelensége, az anyag végtelensége és mindezek alátámasztják, az Űr végtelenségét, és benne a Multiverzumok és a benne lévő Univerzumok végtelen számát.

Jó, de hogyan csináljuk? Olyan módon, hogy a már meggyőzött és a feladatot vállaló műszergazdákkal egyeztetünk időpontot, hogy mikor és mennyi időre álljanak rendelkezésre, milyen feltételekkel és milyen pontra kell rá állni a teleszkóppal. Ezeket egy tudós csoport döntené el. Szükséges tisztázni az eseteleges műszer paramétereit és azt is, hogy milyen képet tud készíteni, mennyi a készült kép átmérője és mekkorák a pixel méretek, hány db pixel van. Valószínű nem teljes a listám műszer és a teleszkóp ügyében. De arra elég, hogy megmutassa, hogy sok ember, tudós és műszaki, valamint műszer, számítás technikai szakértő együttműködése szükséges a megvalósításhoz „a másik Univerzum elérése” ügyében. 

Idáig leírtam milyen nagy feladat a másik Univerzum megtalálása. Megfelelő műszerek és technológia által lehetségessé válna a végtelen multiverzumok tanulmányozása, ennek alapján lehetségessé válna a végtelen Űr létének bizonyítása. Ahogyan látjuk az Univerzumban a benne lévő csillagok, ködök galaxisok, keletkezését és megszűnését. Hasonlóképp láthatóvá válnának az Űrben, a multiverzumokban a megszülető multiverzumok és a bennük lévő univerzumok létrejötte, működése, kapcsolatai és esetleges megszűnése. Ez egyértelműen eldöntené, hogyan jött létre a mi univerzumunk, Nagy Bummal vagy másképp. Valamint az is, hogy megszűnik vagy egy végtelenül nagy gyűrűben, fennmarad, esetleg végtelenül megmarad, vagy kiderülne, hogyan lesz a vége.

De semminek nincsen vége, az  ember kíváncsi, ha valamit elért, tovább akar lépni azzal a céllal, hogy megtudja, mi van utána. Ez vonatkozik az Űrre, benne a Multiverzumokra és az ezekben lévő Univerzumokra is.
A lehetetlen sem akadály számára, a kíváncsiság és az emberi tudásvágy valamint az Űr végtelen.
Úgy vélem az ember a tudat alatt a végtelen létre törekszik.

Tételezzük fel, megtaláltuk a szomszédos Univerzumot. Egyből felmerül majd, hogy oda kellene utazni, kicsit vagy nagyon lehetetlen, de van cél, amit el kell érni. Csakhogy van az ismert fizika E=MC2 Einstein általános relativitás képlete, amely szerint a fénysebesség nem haladható meg. A fénysebesség azért szükséges, mert az ember élete (90-100 év) alatt minél távolabbra, kell eljutni sőt visszatérni a Földre. Tételezzük fel a kíváncsi ember sok minden csodálatos alkotása mellett, megalkotja a fénysebesség elérésére alkalmas űrhajót, amely 1 g- vel folyamatos növekvő sebességgel tud haladni az űrben, a benne utazónak az egészségi szempontból a Földi 1 g gyorsulás nagyon megfelel. Ez a gyorsulás folyamatosan növeli az űrhajó sebességét a fénysebesség eléréséig. A cél az Alfa Centauri lenne - hozzánk a Nap után a legközelebbi csillag - ez a Földtől 4.5 fényév távolságra van. A fele út megtételéig az űrhajó gyorsit, ez után megfordulva fékez, hogy az alfa centaúri melletti egyik bolygót kutassa vagy leszálljon rá. Egy kis idő után, vissza  indul a Földre a távolság feléig gyorsít, utána megfordulva fékez  boldogan és szerencsésen leszáll a Földre. Meglepődve tapasztalják az űrutazók, hogy a Földön élők milyen sokat öregedtek, hozzájuk képest, pedig ők „csak 10 évig” voltak távol.

De haladjunk  tovább, irányítsuk űrhajónkat az Univerzumunk szélét megtekintendő céllal. Vagy azért, hogy láthasson másik Univerzumot. A mi Univerzumunk 13.7 milliárd fényév méretű. Az űrhajó  folyamatosan gyorsít 1g növekvő sebességgel, és több milliárd fényévre azt tapasztalja, hogy már nem gyorsít az űrhajó, pedig több, mint fénysebességgel  halad,  de a fény továbbra is gyorsabb, mint az űrhajó. Nos itt van a Lorenz faktor, és innen már nem lehet visszafordulni. Azért nem lehet visszafordulni, mivel az Univerzum  fénysebességgel  tágul. A tágulást a sötét energia idézi elő.
Az űrhajó ezután halad tovább az űrben, együtt az Univerzum táguló részeivel. Minimálisnál kisebb az esély, hogy a másik Univerzumot elérjék, és akkor még életben legyenek a utasai. 13.7 milliárd fényévre, ekkora a távolság, a fény terjedésének mérete is.

Minden Megváltozhat!

Eddig eljutva rádöbbentem, attól, hogy a „fától nem látom az erdőt”, azaz sokat olvastam Csillagászati és Asztrofizikai könyveket, a legjobb tudósok írásait, ezekben a sok érdekes tudomány mellett, írtak a fekete lyukakról is. Egyébként magam is írtam a fekete lyukak általam megtanult tulajdonságairól egy dolgozatot. Ezen írásokból kiderült, hogy több milliárd feketelyuk létezik a Tejútban, de az Univerzumban több ezermilliárdnál is több feketelyuk van. De, hogy a lényegre térjek, feketelyukak óriás csillagok összeomlásakor keletkeznek, és keveset tudunk róluk. Az így létre jött fekete lyuk az óriás csillag gravitációját és a megmaradt anyagát megtartja. Sűrűsége a vízzel összemérhető. Mérete 1,10, 100, 1000 Nap méretű, amely a Földnél is kisebb méretre zsugorodhat nagyságtól függően. Így óriási gravitációja van és a benne lévő anyagokat, atomokat rendkívül kisméretre préseli össze. Az óriási gravitációja meggörbíti a téridőt és bár fényesen izzik, de saját fénye sem tudja elhagyni a felületét, ezért fekete, valamint rendkívül falánk, és az akkréciós korongjába kerülő csillagokat, anyagokat, magába vonzza, mindent felfal. Ez a határtalan mohó bekebelezés addig folytatódhat, amikor növekedve eléri a szupermaszív feketelyuk óriás méretét, 40- 60 milliárd naptömeget, ekkor leáll az evéssel és a növekedéssel is. Újabb kutatás szerint ekkor nemcsak a minden feketelyukra érvényes Hawking sugárzása is van, de a szupermasszív feketelyuk sötét energiát is bocsát ki.
Ami jelen tudásunk szerint az Univerzum fénysebességű tágulását idézi elő? 
Még van hihetetlen dolog a feketelyukakkal, állítólag az Univerzum összes történelmét tudását tárolják, ebben lehet, hogy részt vesz a szingularitás is. Van olyan történés is, hogy két fekete lyuk összeolvad, óriási gravitációs hullámokat előidézve, bennük a két szingularitás is össze kell, hogy olvadjon. És nem robbannak fel, összeolvadnak eggyé!
De a legérdekesebb a feketelyuk közepe, a szingularitás! Erről még kevesebbet tudunk, ebben az ismert fizika minden törvénye, ténye megszűnik, rendkívül kicsi, pontszerű, térben egy vagy több Világegyetem anyaga, atomjai léteznek, anyagként, vagy atomként. Azt is lehetségesnek tartom, hogy a szingularitásban nem anyagok, atomok tárolódnak, hanem végtelen energiává átalakult anyag.

Nem tartom lehetetlennek, hogy a Nagy Bummal a Fekete lyuk szingularitásából Világegyetem keletkezzen. A tudósok szerint a mi Világegyetemünk is így jött létre. Ebből meg az következne, hogy nem annyira fontos keresni a társ világegyetemet, mert bármikor születhet egy a közelben, és akkor lesz módunk tanulmányozni. Azért ezt elég veszélyes lehetőségnek vélem, ha létrejönne. Az ismert fizika szerint, amiből nagyon sok létezik, azokkal minden lehetséges. Több százmilliárd fekete lyuk szingularitása képes arra, hogy új világegyetemet, vagy valami mást hozzon létre?!

Amatőr csillagászok, nagy látómező

Ezt úgy gondolom, hogy az amatőröknek vagy más csillagász csoportoknak spontán össze kellene szerveződni, és csoportosan megállapodni, hogy műszereikkel adott időben ugyanarra az objektumra állítják be teleszkópjukat, és igyekeznek a legjobb képet készíteni digitális fényképezőgéppel. Majd az elkészült képeket a csoport megfelelő emberei egységesítik össze. És így várhatóan egy sokkal nagyobb földi műszer képminőségét lehet elérni.
Az amatőr szintből kiemelkedő kevesek, olyan képet is készítenek, számítógépes korrigálással, amelyet a NASA is díjaz.

M13 Gömbhalmaz a Herkules csillagképben, APO 185

M16 Sas-köd a Kígyó csillagképben, Meade LX200

M27 Súlyzó-köd a Vulpecula csillagképben,  Meade LX200

M8 Laguna-köd a Sagittarius csillagképben,  Meade Lx200

NGC6888 Sarló-köd a Cygnus Csillagképben,  MEADE LX200

Albireo kettőscsillag a Cygnus csillagképben, NEWTON 250


​A felvételeket Hollósi Ferenc készítette, 1-1 db expo, kidolgozás nélkül.

Én 3 db egymással párhuzamosra állított távcsővel, teleszkóppal észlelek, fotózok már több mint 10 éve. Persze az Én műszereimmel  Budapesten, csak, cca 400 millió fényév távolságig tudok kutatni, dolgozni és fotózni, fényszennyezés miatt.

 Úgy építettem meg új teleszkópomat, hogy 3db távcsőből áll,

az 1-es átmérője 105 mm, apocromat
a 2-es átmérője 185mm, apocromat
a 3-as átmérője 355mm, és tükrös.

A 3 távcső egymással párhuzamosra szabályozottak.
Egy tengelyen forgó távcsöveimet tapasztalt, vezető csillagászok megrótták, azzal az érvvel, hogy 3 párhuzamosra állított távcső ugyanazt az objektumot mutatja.
Így igaz, ez volt a célom. Csakhogy,
az 1-es számú távcsőnek nagy a látómezője és így nem csak a cél objektumot mutatja, hanem a nagy látómezőben többször felfedeztem érdekes objektumokat, így ez kutató műszer is.
A 2-számú távcső középen mutatja a cél objektumot és eldönthetem, hogy látómezőben hogyan, fér el és dönthetek ezzel.  Vagy a 3-számú nagy nagyítású teleszkóppal folytassam a kutatást.
Mindenesetre: elterjedt a 3 db párhuzamosra állított távcső mozgatása egy tengelyen. 
Az egyetemen is ezt alkalmazzák.

​M42 Orion-köd, MEADE LX200

M42 Orion-köd Apokromat 185

M42 Orion köd, Apokromat 105

Az általam készített fent bemutatott felvételek,” egy kép egy expozícióval, készültek”, amelyek szerintem megfelelhetnek annak, mintha több képet másoltam volna össze, de nem így történt. Készítéséhez jó teleszkóp szükséges és jó mechanika is egy kis szerencse is kell.
Én a valós, természetes színű, képeket tartom jónak, szépnek. De elismerem, hogy a kutatási célból készített, hamis színes képek fontosak. Azt magamról is elmondhatom, egy szép és jó kép készítése után, van az olyan érzésem, az objektumról, vagy csillagról, hogy az az enyém, és ez a jó érzés nem múlik el. 

Budapest, 2023.09.06.

Hollósi Ferenc