AZ ÖREGEDÉST CSÖKKENTŐ LEHETŐSÉGEK ÉS ÉTELEK

Nem a sülttől, hanem a savanyúságtól nőhetett meg az emberi agy

Előzmény: hogy gondolataimat közérthetőbben kifejezhessem, alkalmaztam saját készítésű képeket, de szükségesnek véltem a „nagyok” által készített képeket és leírásokat is alkalmazni, mindig közzétettem a kép és leírás készítőjének adatait, ezért köszönettel tartozom az alkotóknak!​

A hatalmas agy ellátásához főzés és tűz kelhetett, a kettő mégsem találkozott időben.
Van egy ízletes és egy kevésbé ízletes magyarázat arra, hogy mi történhetett.
A törzsfejlődés egyik fő csodája, az emberi agy úgy jött létre, hogy elődjeinkhez, az Australopithecusokhoz képest háromszorosára nőtt ez a gondolkodásra kiválóan alkalmas szerv. Mindenki tudja, hogy miért jó. A tudománynak erős bizonyítékai vannak arra is, hogy mikor kezdődött a megjelenése.
Viszont az, hogy miért nőtt ekkorára az emberi agy, máig rejtély. Miközben az agyunk 8-10%-t használjuk, de ez az érték a tudósokra érvényes.
Annyi  biztos, hogy egy ekkora szerv rengeteg energiát fogyaszt. Az agy kifejlődéséhez és működéséhez szükséges energiát megfelelő táplálkozás útján biztosítjuk, ezért feltételezték, hogy evolúciója a tűz meghódításával és a sütés-főzés megjelenésével párhuzamosan ment végbe. A főzés haszna, hogy az élelem feldolgozásával egyfajta előemésztésként funkcionál, hogy hatékonyabban juttassa tápanyaghoz az agyat.
Ezzel azonban van egy nagy probléma: az emberi agy fejlődésének kezdete 2,5 millió évvel ezelőttre tehető, míg a tűz használatának legkorábbi nyomai 1,5 millió évesek. Az egymillió éves hézag annyit jelent, hogy a tűz minden jel szerint az emberi agy kifejlődésének vége felé jelent meg, őseink tehát aligha pecsenye majszolása közben váltak fejnehézzé. 
Egy alternatív elmélet szerint a könnyebben emészthető élelem, amire az emberelődök rákaptak, döghús lehetett. Szerencsére a Harvard Egyetem munkatársai új elmélettel álltak elő a Nature Communications hasábjain: eszerint az agy fejlődése nem a tűzzel vagy a dögevéssel kezdődött, hanem a fermentációval.
Fermentált élelmiszerek a mikroogranizmusok szaporodásával erjedésnek induló, savasodó és savanyodó élelmiszerek, mint a savanyú káposzta vagy joghurt és sajt, de ugyanilyen folyamat eredményei az alkoholos italok is. Az ilyen élelmiszerek könnyebben emészthetőek, továbbá – például a káposzta esetében – jelentős mennyiségű vitamint is tartalmaznak.
Az emberi evolúció adjunktusa, Erin Hecht szerint a fermentáció az élelem gyűjtésével és tárolásával jelenhetett meg.
Nem  volt szükségszerűen szándékos.  Lehet, hogy az élelem tárolásának mellékhatása volt, és lehet, hogy az idők során hagyományok és babonák hozták a technológiát, amik stabil, megbízható gyakorlattá alakították a fermentációt. 
Az elméletet alátámasztja, hogy az emberi vastagbél jóval rövidebb, mint más főemlősöknél. Nemcsak az agy nőtt, de közben a vastagbél is megrövidült az evolúció során, ez pedig annak az eredménye lehet, hogy alkalmazkodtunk a fermentáció kémiai lebontó folyamatai által feldolgozott táplálékhoz.
Hecht szakterülete ugyan az összetett viselkedések megjelenése embereknél és kutyáknál, de genetikával foglalkozó kollégái számára azt ajánlja, hogy belenézhetnének, történt-e esetleg 2,5 millió évvel ezelőtt a szag és ízreceptorokat érintő változás.
A kutatás társszerzője, Katherine L. Bryant, az Aix-Marseille Egyetem kutatója rámutatott, világos, hogy történt valami, ami miatt eltűnt az anyagcseréből egy korlát, ami az agy fejlődését behatárolta, és a fermentáció jól beleillik ebbe a képletbe. 
Ez a hipotézis még egy ok a tudósok számára, hogy felderítsék a fermentált élelmiszerek szerepét az emberi egészségben és az egészséges bél-mikrobiom fenntartásában.
Számos kutatás jelent meg az elmúlt években, ami összefüggést mutatott ki a bélflóra és a fizikai és mentális egészség között. 
A kutatókat is meglepte, hogy az öregedés legrosszabb része talán visszafordítható egy egyszerű táplálékkiegészítővel.​

Rájöttek, hogy az öregedést, mint folyamatot, a menin nevű fehérje csökkenése irányítja. Most, hogy ezt tudjuk, visszafordítható ez a folyamat?  
Az egérkísérletek alapján a válasz egy határozott igen.

Egy új tanulmány szerint a hipotalamusz menin-fehérje csökkenése kulcsszerepet játszhat az öregedésben. Az eredmények két szempontból is fontosak: egyrészt felfedik a fiziológiás öregedés korábban ismeretlen mozgatórugóját, másrészt ez alapján egy egyszerű aminosav pótlásával enyhíthetjük bizonyos életkorral összefüggő változások lezajlását – számol be róla a sajtóközlemény.
Azt  már eddig is tudták, hogy a hipotalamusz szerepe a fiziológiás öregedésben kulcsfontosságú, mivel az idő múlásával fokozódik a neurogyulladásos jelátvitel. A gyulladás pedig számos, az életkorral összefüggő kedvezőtlen folyamatot elősegít, mind az agyban, mind a perifériás idegrendszerben. Akad azonban egy fehérje, a menin, amely a hipotalamuszban (is) megtalálható, és éppen a hipotalamusz ideggyulladását gátolja meg. 
Talán azt kellene kutatni, hogy mi okozza a hipotalamuszban az ideggyulladást.
A kutatókban ezért merült fel a kérdés, hogy milyen szerepet játszhat a menin az öregedésben. Azt már megfigyelték, hogy az életkor előrehaladtával csökken a menin szintje a hipotalamuszban – a folyamat feltárására pedig olyan egereket hoztak létre, amelyekben gátolni lehetett a menin aktivitását. Mint kiderült, ha csökkentették a menint, az a fiatalabb egerekben a hipotalamusz ideggyulladásának növekedéséhez, az öregedéssel összefüggő következmények növekedéséhez vezetett, beleértve a csonttömeg és a bőr vastagságának csökkenését, a kognitív hanyatlást és az élettartam mérsékelt csökkenését.
Egy másik változás, amelyet a menin csökkenése okozott, a D-szerin aminosav szintjének csökkenése volt, amelyről ismert, hogy egy neurotranszmitter, és néha étrend-kiegészítőként használják, de megtalálható a szójában, tojásban, halban és a diófélékben is. 
Az öregedés valószínűleg azért történik, mert csökken a D-szerin szintézisében résztvevő enzim aktivitása – amit a menin szabályoz. 
Ha ezt tudjuk, a kérdés, hogy mennyire visszafordítható az a folyamat, amit öregedésnek nevezünk? Hogy ezt vizsgálják, a kutatók “bekapcsolták” menin-termelést az idősebb (20 hónapos) egerek hipotalamuszában.Harminc nappal később jobb bőrvastagságot és csonttömeget, valamint jobb tanulási, megismerési képességeket és egyensúlyérzéket vettek észre a kísérleti állatoknál. Mindez összefüggésben áll a D-szerin növekedésével a hippocampusban, amely a tanulás és a memória szempontjából fontos központi agyi régió.
Meglepő, de ezek az előnyös hatások (kivéve az öregedés perifériás tüneteit) megismételhetőek voltak, mindössze azzal is, hogy az állatokat három hétig D-szerin étrend-kiegészítővel etették. A kísérleti eredmények azt bizonyítják, hogy a D-szerin elég ígéretes jelölt az öregedéssel kapcsolatos kognitív hanyatlás kezelésére.
Természetesen sok még a kérdés a meninnek az öregedésben betöltött szerepéről, elsősorban azt kell megválaszolni, hogy egyáltalán miért kezd el csökkenni a hipotalamuszban, és ha ezt megfejtjük, akkor ez a mechanizmus felhasználható-e végső soron az öregedés lassításához, és ha igen, akkor mennyi.

Hyppokratész i.e. 300-ban megmondta, hogy minden betegség a belekben kezdődik. Sajnos a vérnyomás sikeres gyógyszeres kezelése mellett is, hasonló arányban következik be szélütés, és infarktus 1000 főre vetítve. A  magasvérnyomás betegség sajnos nem gyógyítható gyógyszeresen, karbantartható, de vannak mellékhatások, pl. a férfi potenciál romlását okozzák. A vérerekre is károsak a magasvérnyomásra adott gyógyszerek, mivel gyors vérnyomás visszaesést okoznak kiugrásakor.

Olvastam egy idős bácsiról, akinek vérnyomás baja is volt. De elhatározta, hogy Budapest minden utcáján végigsétál. 1 évig tartott az útja, és egyre jobban bírta a gyaloglást. Amikor sikeresen befejezte hosszú útját, elment orvosához, aki megvizsgálta és azt mondta, hogy gratulál a bácsinak, minden baja és a vérnyomás problémája is meggyógyult.

A bél baktérium flórája

Mit  tehetünk a bélflóránkért, kovásszal sütéssel és fermentálással készitett étel fogyasztása javasolt, és a hatása igazolt. 

A gyógyitás egyik lehetősége a széklet átvitel egy egészséges emberből a beteg emberbe, megfelelő kezelés után.
A betegség tünetei csökkentek. Így gyógyították meg az ürállomásban lévő űrhajóst.

A  bélflóra, a benne lévő baktériumok  mennyisége 2 kg, összetétele és egészsége, testi szellemi működésünk életünk kulcsa.

2,5  millió éve nő az ember agya, és rövidül a vastagbele. Ez arra utal, hogy az evolúció során azok az egyedek szaporodtak és maradtak fenn, akik a fermentált ételeket és italokat is fogyasztottak, pl a savanyú káposzta, vörösbor (latin vonás), közösségekben éltek, és élnek ma is.  

A társas összejövetelek igen fontosak az egyén szempontjából, ekkor információt cserélhet gondjairól azzal is, aki már megoldotta a hasonló baját, és igy lelki bajai is oldódnak, csökken az egyedüllét káros hatása.  Valamint fontos az, hogy minden napra hétre, hónapra, évekre legyen előre célja, és azt valósítsa is meg. És feltétlenűl szükséges a mindennapi testmozgás és a torna a szabad levegőn.

A mai ember úgy tudja javítani egészségét, ha a bélflóráját javítja, teszi egészségessé. 
Ez visszatekintve a 2-2,5  millió évre, a fermentált ételekkel érhető el.

Az elmúlt hosszu idő alatt az ember tudása, alkotó készsége jelentősen növekedett, a testmagasságunk, valamint a testsúlyunk is nőtt. Ami még fontosabb, az emberi élettartam hossza az egész világon nőtt, a hosszú evolúció során.

Budapest, 2024.08.18.

Hollósi Ferenc