A VILÁGEGYETEM CSODÁI
Előzmény: hogy gondolataimat közérthetőbben kifejezhessem, alkalmaztam saját készítésű képeket, de szükségesnek véltem a nagyok által készített képeket és leírásokat is alkalmazni, mindig közzétettem a kép és leírás készítőjének adatait, ezért köszönettel tartozom az alkotóknak!
A kvantummechanikai hullámfüggvény egy igen kiterjedt módon alkalmazott általános matematikai formalizmus (a formákhoz történő ragaszkodás) egy alapvető matematikai objektuma (eljárások egysége).
A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma. A modern fizika területén a foton az elektromágneses jelenségekért felelős elemi részecske. Az elektromágneses kölcsönhatás közvetítője és a fény, és a többi elektromágneses hullám minden formájáért ez a részecske felelős.
A fotonnak nulla a nyugalmi tömege, és a sebessége c állandó, a vákuumbeli fénysebesség.
Közegben látszólag lelassul, azonban ez csak az anyag részecskéiről való ide-oda verődés következménye, mivel így nagyobb utat kell megtennie egységnyi idő alatt. A visszaverődés mellett anyag jelenlétében el is nyelődhet, a frekvenciájával arányos energiát és lendületet közvetítve.
Minden kvantumfotonnak is vannak hullám és részecsketulajdonságai; rá is teljesül a hullám-részecske kettősség,
A kvantum valóság
Az Elektron maga teljes terjedelmében hullám függvény
A Föld és a darab kő is maga teljes terjedelmében hullám függvény
A Világegyetem maga teljes terjedelmében hullám függvény
Látszólagos a hullámfüggvény összeomlása
Minden kvantumos
Sok független, párhuzamos Univerzum létezik, aminek léteznie kell, a hullámfügvény szerint.
A kétrés kísérlet lehetetlen csodája
A kétrés kisérlet a fizika és a kvantumfizika anyag és hullám megállapító kísérleti műszere.
Amely igazán egyszerű. Áll egy kibocsátó forrásból,ez lehet fény vagy anyag, vagy ismeretlen atom, esetleg molekula is, vele szemben, egy lemez két egymáshoz közeli hosszúkás réssel, és ettől távolabb az érzékelő lemezből. A kisérlet úgy történik, hogy pl. a kibocsátó forrásból fényt irányítunk a kétréses lemezre és a fény mindkét lemez résein átmenve azt várjuk, hogy az érzékelő lemezen két fénypont jelenik meg. De nem ez történik, hanem interferencia csíkok jelennek meg két oszlopban az érzékelő lemezen. Ezek az interferencia csíkok azt igazolják, hogy forrásból érkező fény hullám természetű, ezzel képezi az interferencia csíkokat, ezt lehet igazolni egy fényképező géppel. De ha én kíváncsi vagyok és megkivánom nézni az interferencia csíkokat, és a szememet a műszer felé fodítom, ekkor bár semmi más változás nem történt, de a rá tekintéstől az interferencia csíkok eltünnek, helyettük két fényes csík jelenik meg az érzékelő lemezen, ami azt mutatja, hogy a vizsgált fény anyag jellegü. Tehát a hullámfüggvény összeomlott. Ha elfordulok a müszertől, akkor az érzékelő lemezen újból az interferencia csikok jelennek meg, a hullámfüggvény újból él, amit a fényképezőgéppel lehet bizonyítani.
Nagyon sokféle anyagot lehet így kétrés kisérlettel megvizsgálni és eldönthető, hogy anyag vagy hullám természetű, az ismeretlen a vizsgált téma. Ez a vizsgálat elsősorban a kvantumvilágban érdekes, mivel kvantumok, igen kicsi méretűek, piciny energia csomagocskák.
Képtelenségnek, hihetetlennek tűnik az, hogy a tekintetemmel ilyen változást tudok elérni és igy befolyásolni egy műszert.
A két rés műszert Thomas Young 1801-ben taláta ki. Két rés kisérlet müszerrel 1803-ban végezték az első tudományos kisérletet. Einstein nagyon rossz véleménnyel volt róla, azt irta, hogy ”kísértet és biztosan valótlan a mérés vele”.
A világ közben jelentősen megváltozott, ma a kétrés kisérlet műszereket rendszeresen használják a fizikában, és főleg a kvantumfizikában, sok ismeretlen kvantumfizikai kérdést sikerült vele megoldani, vagy közelebb jutni a megoldáshoz. Eldöntendő hullám, vagy anyag a vizsgált objektum. De olyan is létezik, hogy pl. a fény, amely hullám és anyag is, és kvantumokban, vagy fotonokban érkezik.
A vizsgálandó anyag sugara először hullámokban érkezik a kétrés lemezre, és mindkét résen egyszerre áthaladva hullámokat képez. Ezek a hullámok keresztezik egymást, és keresztezési pontoknál felerősödik a „fényhullám” ? így alakul ki az interferencia vonal sor (lásd a lenti ábrát).
De van egy olyan két rés kisérlet, amikor mindkét rés elé érzékelőt tesznek, vizsgálandó melyik résen halad át a sugár.
Ez a legérdekesebb kisérlet szerintem, mivel egyik résen sem halad át a sugár, akadályként észleli, az érzékelő létét a résekben. Mivel az érzékelő mutatná, melyik résen halad át a sugár. Ezért a sugár a müszert megkerülve, minden lehetséges utat, kvantumosan igénybe véve éri el az érzékelő lemezt, és produkálja az interferencia vonalakat, a hullámfüggvényt használva.
AZ IKER PARADOXON HATÁS
A foton
A foton egy elemi részecske, amely az elektromágneses mező kvantuma, beleértve az elektromágneses sugárzást, például a fényt és a rádióhullámokat, és az elektromágneses erő erőhordozója. A fotonok tömeg nélküli részecskék, amelyek mindig a vákuumban mért fénysebességgel mozognak. 300 000 km/sec
Összetétele : elemi részecske
Amely rendkívűl rejtélyesen viselkedik. Ha két kvantum foton összefonódik, igy minden szempontból azonos lesz. De ha azokat elválasztjuk, és az egyiket nagyon távol küldjük, hihetelen, megmagyarázhatatlan dolgok történnek. Amikor a földön lévő foton spinjét, forgásirányát, ellenkező irányra megváltoztatjuk, akkor ellenőrzött állapotban, és műszerekkel igazoltan, a távollevő foton a fénysebességnél gyorsabban követi a spin forgásirány változtatást.
A rejtély az, hogy milyen módon értesül a távollevő foton a változásról.
Ebben az esetben mégis megtörténik! Einstein szerint ez „a kisérteties távolhatás” és a fénysebességet semmi sem haladhatja meg. Einstein a kvantumfizikát ezért utálta nagyon. Pedig a foton maga teljes terjedelmében kvatum hullám függvény.
Sok kutató fizikus foglalkozik a megoldással, számtalan kisérletet végeztek, nemcsak fotonnal, többféle anyaggal, sőt élő sejttel is, de győzött a rejtélyes természet ebben a kisérletben is, lemaradt a fénysebesség, mivel gyorsabban megtörténik a távolhatás, és a fénynél gyorsabban, azonnal követi a földi az irányváltást a távollevő.
Persze igaza volt Einsteinnek, szerintem is…. de!
Azóta teret nyert a kvantumfizika a világban, és egyre több lehetetlen dolgot csodálunk, majd kutatunk, és ismerünk meg. Igy a Világegyetem teljes terjedelmében egy kvantum, hullámfüggvény és minden kvantumos. Ezért nem ijedünk meg a csodától, a lehetetlentől, és a kisérteties távolhatástól sem.
Én gondolat fizikával próbálom megmagyarázni a fenntieket. Először is a világegyetem teljes terjedelmében egy kvantum hullámfüggvény, és benne minden kvantumos, még a Világegyetem, sőt az ŰR is. Az ikerparadoxon kisérletben résztvevő kísérleti műszer is hullámfüggvény. A kísérlet tárgyait képező fotonok is kvantum összefonódásban vannak, amelyből az egyiket eltávolítom, akár a világűrbe. A két műszer között jelentős műszaki berendezések vannak, amelyek figyelik, ellenőrzik, a kísérlet menetét. A kísérlet abban áll, hogy a Földön lévő foton forgásirányát megfordítják, és láss csodát, a világűrben lévő másik foton fél, a fénynél gyorsabban azonnal követi a forgásirányváltást. Ezt még Einstein is kísérteties távolhatásként írta le.
MAGYARÁZAT
Hogy jöhetett létre ez a végtelen sebességű távolhatás?
Azért valósulhat meg mivel, a mindenütt jelenlévő, kvantumos energia csomócskák a Világegyetemben vannak, és a benne lévő minden anyag kvantumos, így a két foton is, amelyek jelenleg egymástól távol vannak. A Világegyetemet kitöltik teljesen a kvantumos anyagok, amelyek sokfélék lehetnek, a foton rendkívül pici energia csomócskákból áll, de tömegük is van, oly közel vannak egymáshoz, hogy ilyen végtelen sebességgel képesek a két kvantum foton fél közötti forgásirány változást a mindenütt jelenlévő elektromágneses úton, azonnal közvetiteni, kvantum energia csomócskák segitségével.
Az összefonódott két foton akkor is egyként működik, ha az egyik felét nagyon messze eltávolítjuk. Ebben az esetben is érzékelik egymást így, a Földön lévőn történő változás forgásirányváltás, azonnal jelentkezik a távollevőnél is.
Ezt az azonnali fénysebességet meghaladó forgásirányváltást azért tudja ilyen nagy sebességgel közvetíteni, mivel változatlanul együtt vannak, csak a távolság változott, növekedett közöttük. A Fotonok egymással egyként kapcsolatban léve, érzékelik a kvantumos anyagok közvetitésével a másik felet. A forgásirányváltást a Világegyetemben és a Földön mindenütt jelen lévő, kvantum energia csomócskák segitségével a jelenlévő kvantumanyagok közvetítik.
Most azt hittem, hogy valaminek a végére értem, megértettem, jó a magyarázatom.
De valami új jutott eszembe” kisérteties távolhatásról”!
Lehetségesnek vélem, hogy a távolhatásnál, nem történik anyagmozgás fénysebességgel. Hanem a világegyetemben mindenütt jelenlévő elektromágneses úton a fotonok csak az információt közvetítik a forgásirány váltásról, és a távollevő foton, a helyszínen lévő fotonokból hozza létre a forgásirányváltást!
A TÖBBSZÖRÖS UNIVERZUMOK LÉTEZNEK
a Világűrben, amit a hullámfügvény léte is igazol. Bár még nem sikerült létezésüket műszeresen igazolni, vagy láthatóvá tenni másik Világegyetemet. De ami késik, az nem múlik. Nem távoli idő kérdése, hogy észlelhetjük a másik Világegyetemet. Az már bizonyos, hogy a Déli-sarkon észlelnek a tudósok egy másik Világegyetem anyagát. Ez az anyag nemcsak a másik Világegyetem létezését bizonyítja, de különleges módon, benne visszafelé folyik az idő.
Ez csak akkor lehetséges, ha a másik Világegyetem éppen most zsugorodik össze.
Budapest, 2024.09.21.
Hollósi Ferenc